25. fejezet: Vámunió

A vámunió az Európai Unió egyik alappillére. Az EU a teljes áruforgalomra kiterjedő vámunión alapul, amely egyben az áruk szabad mozgásának alapvető biztosítéka.

A fejezet tartalma

- vámtarifával kapcsolatos szabályok (közös vámtarifa, integrált vámtarifa);
- vámsemlegesítések (vámkontingens, vámfelfüggesztés, engedélyjegyes eljárás);
- egységes vámjogi és eljárási szabályok (vámkódex és végrehajtási rendelete, ezen belül az áruk piacra jutási kedvezményeinek feltételei, a gazdasági vámeljárások rendszere, a vámszabadterületekre vonatkozó szabályozás);
- az Európai Unió vámmentességi rendszere;
- az európai árutovábbítási rendszer szabályozása;
- a vámformalitások egyszerűsítése, az egységes vámokmány szabályai;
- korlátozó és tiltó rendelkezések alkalmazása a vámeljárás során;
- a nemzetközi vámegyüttműködésre vonatkozó szabályok;
- a vámrendszer infrastruktúrája, a kötelező áruosztályozási felvilágosítási rendszer és a kötelező származási információs rendszer EU-szintű informatikai támogatása, határátkelőhelyek, nemzeti vámszervek.

Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon vállalta, hogy az alábbi eltérésekkel alkalmazza a vámunióra vonatkozó EU-szabályokat:

- Magyarország a nyers alumíniumra három évre szóló, fokozatosan csökkenő mennyiségre fokozatos növekvő vámtételű vámkontingenst kap, amelyet legfeljebb 2007. december 31-ig vehet igénybe.

- Mivel az EU-ban nem öt, hanem három év a vámfizetési kötelezettségek elévülési ideje, Magyarország jelezte, hogy a vámfizetések elengedésére, visszatérítésére és visszafizetésére vonatkozó nemzeti rendszerét - a tagság előtt hozott határozatok alapján keletkező követelések, tartozások elévülési határidejéig - fenn kívánja tartani. Az Európai Unió ezt az igényt elfogadta, azzal a megkötéssel, hogy a csatlakozás utáni utólagos vámvisszatérítés a magyar költségvetés terhére történhet.

- A gazdasági vámeljárások és a vámszabadterületek tekintetében Magyarország igényelte a csatlakozáskor hatályban lévő, az EU-vámszabályok feltételeivel már összhangban álló magyar engedélyek érvényességének elismerését - a közösségi eljárás szerinti új engedélyek kibocsátásáig, de legfeljebb a csatlakozás időpontjától számított egy évre szólóan. Ezt az igényt az Európai Unió elfogadta.

Felkészülés az Uniós tagságra

A vámunióba bekapcsolódás érdekében a magyar vámjogi előírások fokozatosan összhangba kerültek az EU vonatkozó előírásaival. A hatályos magyar vámjog már korábban is nagymértékben összhangban állt az EU-előírásokkal, de néhány területen a rendelkezéseket felül kellett vizsgálni. A magyar vámigazgatás különös figyelmet fordít az informatikai fejlesztésre, az oktatásra és a határátkelőhelyek fejlesztésére.

Az informatikában a CCN/CSI (Közös Kommunikációs Hálózat/ Közös Rendszer Interface) rendszerekhez csatlakozás mellett, a Vám-és Pénzügyőrség folytatja a felkészülést az EU-normáknak megfelelő számítástechnikai rendszerek kialakítására. A PHARE-program keretében az oktatási együttműködésnél lehetőség nyílik a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományának felkészítésére.

Jelenleg is tart a határátkelőhelyek fejlesztése. A megvalósításban elsőbbséget élveznek azok a határátkelőhelyek, amelyek hosszú távon vélhetően az EU külső határain helyezkednek el (az ukrán, a jugoszláv és a horvát határszakaszokon elhelyezkedő átkelőhelyeink). A már korábban megkezdett fejlesztések befejeződnek azon határszakaszon is, ahol várhatóan átmeneti ideig működik az EU külső határa (román határszakasz).

Jogharmonizáció

Az EU-ban a vámjogi szabályozás jellege olyan, hogy a közösségi vámjog közvetlenül hatályosul, de néhány területen lehetőséget ad tagállami szabályozás kialakítására (vámadminisztráció, vámbiztosíték-nyújtás szabályozása). Ezért 2003-ban meg kell alkotni azt a vámtörvényt, amely tagállamként a nemzeti szabályozás területét fogja át.

Intézményfejlesztés

Folytatódik - a spanyol vámigazgatással megvalósuló együttműködés keretében - a vámszervek felkészítése a különféle vámeljárások és az ezeket segítő informatikai rendszerek megismerése, az EU-követelmények átvétele érdekében. Az érintett magyarországi határátkelőhelyen 2003-ban folytatódnak a nemzetközi személy- és teherforgalom ellenőrzéséhez szükséges beruházások, amelyekhez a PHARE-program nyújt támogatást.

A csatlakozás fő hatásai

Az EU az áruforgalom egészére kiterjedő vámunión alapul. Minthogy a vonatkozó EU-joganyag maradéktalanul végrehajtható, a csatlakozás után a magyar vállalkozások a kibővített unió teljes területén vámkezelési eljárás nélkül bonyolíthatják le a kereskedelmi forgalmukat.

A csatlakozás után a magyar vámtarifa helyett Magyarországon is az EU közös vámtarifája lesz hatályban. Tekintettel arra, hogy az átlagos magyar vámszint magasabb az EU-vámtarifánál, a belépés után nemcsak számos fogyasztási cikk, hanem az ipari alapanyagok és félkész termékek döntő hányada is a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel kerülhet a magyar piacra. Kedvezően érinti a vállalkozások gazdálkodási feltételeit, hogy a magyar vámigazgatás csatlakozik az EU vám-informatikai rendszereihez, ezek ugyanis növelik az eljárások biztonságát, és gyors, hatékony ügyintézést tesznek lehetővé.

Vissza a tartalomjegyzékhez