Szájer kisebbségi hivatalt javasol az Uniónak

Szájer József, az Országgyűlés alelnöke pénteken az Európa jövőjével foglalkozó konventben javaslatot tett arra, hogy a testület vegye fontolóra egy új uniós szerv, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottsága létrehozásának lehetőségét.

A kezdeményezés szerint az új szerv az EU már létező két tanácsadó bizottsága, a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága mintájára jönne létre, és hozzájuk hasonló helyet foglalna el az unió intézményi rendjében.

Az EU nemcsak tagállamainak, hanem a különböző nemzeti és etnikai csoportoknak is az uniója. Az újonnan csatlakozó közép- és kelet-európai országokkal sok ilyen kisebbség kerül a szervezetbe, köztük a nagyon sajátos és nehéz problémákat felvető roma népességek - állapította meg felszólalásában a képviselő, aki az Országgyűlés egyik küldötte a konventben.

Emlékeztetett arra, hogy a tagjelölt országoknak az EU-tagság koppenhágai kritériumai is nagyon világos útmutatásokat adnak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatban. Ezzel szemben ugyanezek a problémák sajnálatos módon sem az EU jelenlegi intézményi rendszerében, sem az alapvető jogok európai chartájában nem kapnak megfelelő helyet.

A képviselő szerint az európai kisebbségek sajátos helyzetének az unió megreformálandó intézményi rendjében is tükröződnie kell. Ezt a célt szolgálná a tanácsadó szerepkörrel felruházandó Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának létrehozása.

Szájer József megemlítette, hogy Európában az oroszok után a magyarok alkotják az anyaország határain kívül élő második legnagyobb létszámú nemzeti kisebbséget. A felszólalást a küldöttek tapssal fogadták, tehát az első reagálás egyáltalán nem volt hűvös vagy elutasító - mondta az MTI-nek a képviselő, aki igyekszik minél szélesebb körű támogatást szerezni kezdeményezéshez.

Elismerte ugyanakkor, ezzel együtt is meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy a javaslatot ebben a formában még a konvent tanácskozásai során elfogadják. A cél természetesen ez volna, de a kezdeményezés még inkább arra irányul, hogy ez a probléma megjelenjen az uniós intézmények reformjával kapcsolatos közös gondolkodásban.

A képviselő ezért később, az alkotmányos szerződés megfelelő részeiről folytatandó vitában módosító indítványként is meg kívánja fogalmazni javaslatát. Pontosítandónak tartja emellett a szerződés első cikkeinek csütörtökön előterjesztett tervezetében szereplő megfogalmazást, amely szerint az unió tiszteletben tartja tagállamainak nemzeti identitását.

Szerinte ezen a ponton inkább a nemzetek - és ezeken belül a nemzeti és etnikai kisebbségek - identitását kellene említeni. Szájer József az unió belső problémáival - a tagországok ezzel kapcsolatos saját gondjaival - magyarázta azt, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek létezése egyelőre nem tükröződik sem az uniós intézményi rendben, sem az alapvető jogok európai chartájában.

Másrészt viszont, mivel a reformokról nem a konvent, hanem kormányközi konferencia fog dönteni, a javaslat elfogadásához valamennyi jelenlegi és újonnan csatlakozó tagországot meg kell nyerni. Szájer József elismerte, hogy ez nagyon nehéz feladat lesz. Úgy vélekedett azonban, hogy az EU jelenlegi intézményi rendjét "kisebbségi deficit" jellemzi, ezért ezt a problémát előbb-utóbb meg kell oldani, de legalábbis a vitát el kell kezdeni róla.