Legalább félmillió tiltakozót várnak szombaton a szervezők minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai háborúellenes tüntetésére. A megmozdulás, amelyet a brit Állítsátok meg a háborút koalíció (STWC) szervez, a Hyde Parkban lesz. A rendőrség a héten még 250 ezerre becsülte a részvevők valószínű létszámát, de péntekre már 500 ezerre emelte a becslést a szervezők előzetes felmérései alapján. A BBC-ben elhangzott pénteki becslés szerint azonban nem zárható ki, hogy 1 millióan is elmennek a híres londoni parkban.
Ha valóban ennyien összegyűlnek, az a legnagyobb politikai demonstráció lesz Londonban azóta, hogy a II. világháború európai hadműveleteinek befejezését milliók ünnepelték az utcán. A Hyde Park-i rendezvényt több párhuzamos megmozdulás is kíséri, egyebek mellett tömeges ülő tiltakozást szerveznek szombatra a másik közismert londoni látványosság, a Piccadilly közepén lévő Érosz-szobor körül. Tüntetést jelentettek be a londoni amerikai nagykövetség városrésznyi épületegyüttese elé is.
A Hyde Park-i felszólalók között lesz a kormányzó Munkáspárt több jelenlegi és egykori politikusa, többek között Michael Foot, aki a 80-as évek elején állt a Labour élén, és Ken Livingstone, London jelenlegi polgármestere. Livingstone 2000-ben fordított hátat a Munkáspártnak, amikor a kormánypárt nem őt jelölte az akkor újjáélesztett nagy-londoni tanács élére. A politikus függetlenként indult, és elsöprő győzelmet aratott a hivatalos Labour-jelölttel szemben.
A szónokok között lesz Tony Benn, ugyancsak a politikai életből mára teljesen kiszorított munkáspárti baloldal régi alakja, egykori kabinetminiszter, aki azzal keltett a napokban feltűnést, hogy Bagdadba utazott, és szabályos tévéinterjút készített Szaddám Huszein iraki elnökkel. Az interjúban, amelyet az egyik brit kereskedelmi tévé le is adott, Huszein cáfolta, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei lennének. Beszél a szombati rendezvényen a harcosan háborúellenes Harold Pinter, a neves angol drámaíró, aki a Jugoszlávia elleni, négy évvel ezelőtti NATO-légiháborút is közönséges tömeggyilkosságnak nevezte annak idején.