Kérdések és válaszok uniós agrárügyekben

 

21. Mi lesz az asztali borokkal?

Az asztali boroknál 10 évig marad a jelenlegi 7,7 %-os minimális alkoholtartalmi előírás.

Az asztali borok és a must piacszabályozás alá esnek, a borpiaci egyensúly helyreállítása érdekében. Céljuk a termelői árak támogatása, így az asztali borok ára biztosítja a gazdák számára a megélhetést.

22. Melyek az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható uniós források?

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után, 2004 májusától jogosulttá válik az EU Strukturális Alapjainak támogatására, melyek elsődleges célja a tagállamok és a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése.

A Strukturális Alapok igénybevételéhez a tagállamok, illetve a jelöltek Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) készítenek, melyben összefoglalják a legfontosabb célkitűzéseket és prioritásokat.

23. Mit kell tudni az Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Programjáról?

Az program a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik programja. Főbb céljai a versenyképes mezőgazdasági alapanyag termelés megalapozása, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a vidéki térségek fejlesztése.

24. Milyen támogatási lehetőségeket tartalmaz a program? Melyek a fő célok?

1. A mezőgazdasági beruházások támogatása elsősorban a mezőgazdasági eszközök, - gépek, épületek, építmények, technológiai és egyéb berendezések - megújítására, valamint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények korszerűsítésére irányul. A támogatásokat olyan üzemek vehetik majd igénybe, melyek gazdaságilag életképesek, illetve a támogatás révén életképessé válnak. A gazdák gép, technológiai korszerűsítési, ültetvénytelepítési támogatásokhoz is juthatnak, pályázati rendszerben.
2. Fiatal gazdálkodók (legfeljebb 40 évesek) támogatása gazdaságilag életképes üzemek kialakításában.
3.Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása továbbképzés, illetve átképzés folytatásában.
4. Erdőgazdálkodás terén az erdészeti termékek betakarítási, feldolgozási és értékesítési módszereit fejlesztő beruházásokat; az elsődleges fafeldolgozást, illetve a fa és nem fa alapú erdei termékek előállításának korszerűsítését segíti.
5. A halászati támogatás célja az ivadéknevelő és áruhal-termelő, továbbá halfeldolgozó létesítmények olyan irányú korszerűsítése, melynek révén nő a piacképes, jó minőségű termékek aránya.
6. Mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése érdekében tőketámogatás nyújtható új épületek építéséhez, meglévő épületek felújításához, új berendezések megvásárlásához a termékek minőségének emelése és konkrét piaci igényeket kielégítő, illetve új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítása, továbbá az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem színvonalának javítása céljából. Főként olyan kis- és közepes méretű vállalkozások részesülhetnek támogatásban, melyek a mezőgazdaságból származó alapanyagok elsődleges feldolgozását végzik. Csak olyan vállalkozások támogathatók, melyek üzleti tervükkel bizonyítják, hogy gazdaságilag életképesek.

25. Melyek a vidékfejlesztés fő céljai?

A vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányok mérséklése, a vidéki lakosság életminőségének javítása, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése az elsődleges cél.

26. Melyek a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésének lehetőségei?

Támogatás nyújtható:
- új mezőgazdasági-, illetve a mezőgazdasági termeléshez közeli tevékenységek bevezetéséhez;
- különleges, egyedi termékek előállítását és a forgalmazásra való felkészüléshez (például kecskesajt, vagy lekvárok készítése, és a helyi értékesítés feltételeinek kialakítása);
- idegenforgalmi és kézműipari tevékenységek fejlesztését (például használaton kívüli gazdasági létesítmények átalakításához falusi vendéglátás céljaira, vagy kihalóban lévő kézműves mesterségek folytatását).

27. Milyen konkrét lehetőségek nyílnak a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztéséhez?

Itt például a mezőgazdasági útépítés támogatása, a vállalkozások energiaellátásának korszerűsítése, kiemelten a megújuló energiaforrások használatának bevezetésében nyílhat lehetőség. Vagy megemlíthetjük például olyan „szolgáltató ház” létrehozásának lehetőségét is, ahol az érdekeltek tájékozódhatnak a támogatási formákról, hozzáférhetnek az internethez, lefénymásoltathatják irataikat, és szakmai összejöveteleket tarthatnak. A vidéki településeken még ma is fellelhetők a régebbi korokból ránk maradt jelentős tárgyi és szellemi értékek, régi települések közterületeinek, folklór épületeinek megőrzéséhez, felújításához is adható támogatás.

28. Milyen uniós vidékfejlesztési programokban lehet részt venni?

A LEADER+ célja, hogy arra serkentse a vidéki társadalmi és gazdasági élet szereplőit, gondolkozzanak el térségük hosszú távú fejlődési potenciálján. A fenntartható fejlődést megcélzó integrált, jól kidolgozott, eredeti stratégiák megalkotását és végrehajtását támogatja, amelyek a természeti és kulturális örökség megőrzésére, a munkahelyteremtés érdekében a gazdasági környezet fejlesztésére, végül a helyi közösségek szervezési képességeinek erősítésére irányulnak.

29. Mely térségek vehetnek részt a programban?

Elvben valamennyi európai uniós vidéki térség jogosult a programban való részvételre, azonban a végső szó a tagállamoké: ezek határozzák meg, hogy területükön mely térség kapcsolódhat be a LEADER+ programba. A kiválasztásnak mindamellett világos, átlátható és nyilvános eljárás keretében megy végbe.

30. Milyen konkrét példát lehet említeni?

Ilyen lehet például épületegyüttes felújítása és alkalmassá tétele közösségi hasznosításra, birtokrendezési programok megvalósítása, gazdasági szerkezetváltást segítő, a helyi adottságokra alapozó gazdaságfejlesztési programok.

Vissza a tartalomjegyzékhez