Kimutatható Amerika-ellenesség az EU-ban

Az európaiak több mint fele úgy vélekedik, hogy az USA külpolitikájának is köze van a 2001. szeptember 11-i terrortámadáshoz. Nagyon kevesen veszik jó nével, hogy Amerika szuperhatalmi szerepet tölt be és sokan gondolják, hogy Európának is fel kell nőnie erre a szerepre.

Az európai nemzetek körében terjedő Amerika-ellenességben valójában antiliberális ideológia érhető tetten. A German Marshall Fund (GMF) intézet által végzett kutatás szerint az esetleges európai Amerika-ellenesség nem abszolút jelenség, hanem olyan, amely csak összehasonlítások során körvonalazódik, és csak viszonylagos fogalomként jut kifejezésre - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung a felmérés adatait ismertetve.

Az európaiak nézeteiben vízválasztót képez a 2001. szeptember 11-i merényletek megítélése. A megkérdezetteknek több mint a fele (55 százalék) - ezen belül a franciák 63 és a németek 52 százaléka - úgy véli, hogy a terrorakciókért részben az Egyesült Államok külpolitikája is felelős. Itt olyan ködös és igazságtalan ellenszenv tapintható ki, amely rászolgál az Amerika-ellenesség elnevezésre.

Emögött bizonyára az húzódik meg, hogy az európaiak kényelmetlenül érzik magukat a hidegháború vége után egyedüli szuperhatalomként a porondon maradt Egyesült Államok társaságában. Az európaiaknak mindössze 14 százaléka vélekedik úgy, hogy Washingtonnak továbbra is ezt a szerepet kell betöltenie - az amerikaiak körében 52 százalékos ez az arány.

Az európaiak 65 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak is szuperhatalommá kellene válnia - az Egyesült Államok polgárai közül ezt csak 33 százalék vallja. A németek körében (48 százalék) viszonylag a legalacsonyabb az efféle ambíció támogatottsága, míg a franciák közül 91 százalék óhajtja a "grande nation", azaz Franciaország ilyen keretek közötti visszatérését a hatalom és befolyás szférájába. Ugyanakkor a franciák (26 százalékos mutatóval) az európai átlagnál (18 százalék) sokkal jobban félnek a globális versengésben az Egyesült Államok által szított gazdasági konkurenciától. A franciák 73 százalékának szilárd meggyőződése, hogy az Egyesült Államok gátolja a tisztességes szabadkereskedelmet; a németek közül 60 százalék gondolkodik így.

Az európaiak 70 százaléka nem kedveli az amerikaiak üzleti stílusát. Jóllehet az egész világ Amerikában látja a gazdasági növekedés húzóerejét, a megkérdezettek 70 százaléka úgy véli: az amerikaiaknak részük van abban, hogy világszerte egyre szélesebbre nyílik az olló a szegények és a gazdagok között.