A pápa felszólalna az ENSZ-ben Irak érdekében

Személyesen kíván felszólalni az ENSZ Biztonsági Tanácsában II. János Pál pápa, amennyiben a George Bush amerikai elnöknek küldött üzenete nem éri el célját. A pápa levelében azt kéri az Egyesült Államok elnökétől, hogy Szaddam Huszein lefegyverzésére próbálják ki a békés lehetőségek mindegyikét.

Vatikáni körökben emlékeztetnek rá, hogy a katolikus egyház a háború kérdésében nem mindig volt ugyanazon az állásponton. X. Pius például áldását adta Olaszország líbiai gyarmatosító háborújára. XV. Benedek azonban "fölösleges mészárlásnak" minősítette az első világháborút. A Vatikán lapja, az Osservatore Romano a napokban egyenesen nagybani gyilkosságnak nevezte Bush tervezett háborúját, amely hasztalan, igazságtalan és ostoba.

Csakhogy a Szentszék a korábbi évtizedekben Amerika-párti volt - hangoztatják az elemzők, emlékeztetve XII. Pius szövetségére a tengerentúli hatalommal, főleg a hidegháború idején. XXIII. János és VI. Pál keleti politikája, valamint a Szentszék részvétele a helsinki folyamatban egyaránt elképzelhetetlen lett volna az amerikaiakkal folytatott együttműködés nélkül.

Washington II. János Pál számára is szövetséges volt mindaddig, amíg a kommunista rendszerek megdöntése volt a cél. A viszony akkor kezdett hűvösebbé válni, amikor már leomlott a berlini fal. A pápa számára a nyugati fogyasztásközpontúság lett az ostorozandó célpont. Az Egyesült Államok csak ímmel-ámmal támogatta a katolikus hierarchia hatalmának visszaállítását a keleti országok (főleg Oroszország) vallási életében. A katolikus egyház ugyanakkor hevesen ellenzi a halálbüntetést, irritálva ezzel az amerikai vezetést.

A Vatikán Amerika iránti egyre kevésbé leplezett ellenszenvét táplálja az új amerikai világpolitikai szerepvállalás, az, hogy éppen Irak kapcsán akarja demonstrálni saját érdekeit. A Szentszék két olyan probléma miatt is aggódik, amely korántsem használ a Washingtonhoz fűződő viszonynak. Az egyik: Latin-Amerikában egyre erősödnek az Egyesült Államokban nagy befolyással rendelkező evangélikus irányzatok. A másik: a Közel-Keleten egyre veszélyeztetettebb helyzetben vannak a kis katolikus közösségek, amelyek élén az amerikai politikát ellenző püspökök állnak.