Más EU-államban is felvehető a magyar nyugdíj

A magyar nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik, a magyar nyugdíjasoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy - ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek - akár egy másik tagállamba költözzenek, ilyenkor a járulékukat is az új lakóhelyükre kapják majd.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a nyugellátás EU-n belüli korlátlan exportja azonban nem jelenti az időskorúak korlátlan letelepedésének lehetőségét.

Amennyiben egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig kíván más tagállamban tartózkodni, igazolnia kell, hogy olyan összegű ellátással, vagy egyéb jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyéül választott tagállam szociális ellátására.

Aki Magyarországon szerzett nyugdíj-jogosultságot, mégis máshol éli le idős éveit, mindaddig forintban megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az Euró-zónához. Egészségügyi ellátásra minden nyugdíjas a lakóhelyén jogosult, függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szerzett. Az időseknek - ugyanúgy mint más uniós polgároknak - külföldi tartózkodásuk alatt csak sürgősségi ellátás jár térintésmentesen.

Egy másik tagállamba települt magyar nyugdíjas egészségügyi ellátásának költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti külön előzetes engedély alapján. Ilyenkor a fogadó ország ellátási formáinak teljes köre igénybe vehető, nem csak a sürgősségi ellátás. A külföldre települt nyugdíjasnak is lehetősége van azonban arra, hogy az azonnal szükséges ellátásokat egy másik tagállamban vegye igénybe.

A Magyarországra települő időskorúak számára az OEP taj-számot ad, ha a nyugdíjas bemutatja a külföldi biztosító intézete által a magyarországi ellátások költségének viselésére vonatkozó kötelezettségvállalását. Ezeket a betegeket a magyar nyugdíjasokkal azonos módon kell az orvosoknak ellátniuk.

A magyar nyugdíjasok vállalhatnak munkát más uniós tagállamban, de ennek feltételeit a tagállamok jogszabályai határozzák meg. Ilyenkor nincs kizárva az sem, hogy az újabb szolgálati idővel a másik országban is nyugellátást kap az érintett. Amennyiben valaki több országban szerez nyugdíj-biztosítási időt, akkor a biztosítási időket összeszámítják a jogosultságok, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden tagállam az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg.

A nyugdíjminimum megállapítására nincs külön uniós előírás, így változást csak annak jelent a csatlakozás, aki több országból kap nyugdíjat. Amennyiben az EU koordinációs szabályainak alkalmazásával számított és az egyes országokból folyósított nyugdíjösszeg nem éri el a lakóhely szerinti országban irányadó minimumnyugdíjat, bár az érintett szolgálati ideje alapján jogosult lenne arra, a lakóhely szerinti országnak ki kell egészítenie a folyósított összeget. Az uniós országokban a nyugdíjba vonulás korhatára nem egységes.

Ugyanígy eltérő szabályozás vonatkozik a rokkantsági nyugdíj megállapításakor is az egyes tagállamokban. Az országok normái eltérnek a rokkantság mértékét illetően, ami azt jelentheti, hogy az ellátás folyósításának ideje alatt bekövetkezett állapotjavulás esetén néhol megszűnhet a jogosultság, és így csökken az ellátás teljes összege.Az állapotváltozás megállapításához szükséges orvosi vizsgálat elvégzésére a lakóhely szerinti ország intézménye illetékes, ha a két tagállam erre irányuló kétoldalú megállapodást kötött.

Magyarországon több olyan szociális ellátási forma van, amelyet a nyugdíj összegétől tesznek függővé a folyósítók. Amennyiben a több országból kapott nyugdíjak együttes összege meghaladja a jogosultsági határt, akkor az ellátásra való jogosultság megszűnik.