Már 25 százalék igen elég lehet az EU-hoz

Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? - ez az a kérdés, melyet az EU-ról szóló népszavazáson kell megválaszolni április 12-én. A szavazáson a választók legalább 25 százalékának kell azonosan voksolni, hogy eredményes legyen. A szavazás az országgyűlési választások szavazókörei szerint lesz. A szavazóhelyiségek este kilencig lesznek nyitva.

Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? - ezt a kérdést olvashatják a szavazófülkében április 12-én az ügyben voksolni kívánó magyar választópolgárok. A népszavazást és a válaszra váró kérdést a múlt év decemberében módosított alkotmány írja elő, hangsúlyozva, hogy a választók "a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról" döntenek. Az alkotmány ugyanis ügydöntő népszavazást ír elő, ami azt jelenti, hogy a referendum eredményessége esetén a választópolgárok döntése az Országgyűlésre kötelező érvényű.

Ha a népszavazás véleménynyilvánító lenne, akkor az csak az állampolgárok közreműködését jelentené az Országgyűlés döntésének meghozatalában, de annak tartalmában nem kötelezné a parlamentet. Fontos tényező az is, hogy az ügydöntő népszavazásban a szavazatokban megnyilvánuló többségi akaratot kell majd érvényesíteni, de a referendum csak akkor nyilvánítható eredményesnek, ha azon az ország választásra jogosult állampolgárainak 25 százaléka, azaz körülbelül 2 millió szavazó azonos választ ad, tehát igennel vagy nemmel szavaz.

A törvény szerint az országos népszavazáson mindenki részt vehet, aki egyébként az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik. A népszavazás körülményei és helyszínei is megegyeznek az országgyűlési választásokon szokásosokkal, tehát tízezernél több szavazókörben zajlik majd a voksolás. Az április 12-i népszavazás úgynevezett eljárási határidőit a belügyminiszter rendelete tartalmazza, a választási eljárási törvény alapján.

Az Országgyűlés március 3-án módosította a választási eljárási törvényt, amelynek nyomán az április 12-i európai uniós népszavazáson este kilencig tartják nyitva a szavazóhelyiségeket. A szavazás meghosszabbítását a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kezdeményezte annak érdekében, hogy a referendumon a szombatra vonatkozó szigorú vallási előírásokat betartók is részt vehessenek.

Az említett belügyminiszteri rendelet szerint az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok legkésőbb március 27-én 16 óráig jelenthetik be a választási bizottságokba általuk delegált tagokat.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a törvénymódosítás következtében értelemszerűen módosítani fogják a rendeletben meghatározott eljárási határidőket. Így a népszavazási kampánycsend április 11-én 0 órától április 12-én 21 óráig tart majd. A népszavazással kapcsolatos közvélemény-kutatások eredményeinek nyilvánosságra hozatala pedig április 4-től egészen április 12-e 21 óráig tiltott lesz.

A választópolgároknak március 20. és 27. között kell megkapniuk értesítőjüket felvételükről a szavazásra jogosultak névjegyzékébe. Aki valami miatt kimaradt a névjegyzékből, vagy éppen felvételével van gondja, az március 25-től április 1-jén 16 óráig élhet kifogással a helyileg illetékes választási irodánál.

Az, aki nem a rendes lakhelye szerinti településen szándékozik szavazni, az ehhez szükséges igazolást személyesen vagy meghatalmazottja útján április 10-én 16 óráig, ajánlott levélben pedig úgy kérheti, hogy az április 7-ig megérkezzen a névjegyzékben őt eredetileg nyilvántartó választási irodához. A belügyminiszter rendelete a népszavazást követő napokra is tartalmaz határidőket.

A jogszabály szerint a szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya a helyi választási irodában április 15-én 16 óráig bárki számára megtekinthető lesz. A szavazólapokat a polgármesteri hivatalokban július 11-ig kell megőrizni. Ezt követően a népszavazási iratokat megsemmisítik, kivéve a jegyzőkönyveket, amelyeket július 14-én kell átadni a helyileg illetékes levéltáraknak.