A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hónapokkal ezelőtt kezdeményezte a magyar nyelvű szakosított - tehetséggondozó - gimnáziumok létrehozását az Észak-Bácskában élő tömbmagyarság számára. A javaslatot Bunyik Zoltán VMSZ-es oktatási miniszter tárcája terjesztette a kormány elé a szabadkai és a zentai önkormányzattal együttműködve. Óbecse is akar magyar nyelvű gimnáziumot, de az önkormányzat egyelőre nem tudta kialakítani ehhez a feltételeket.
A kormány szerda esti közleménye szerint "az elvégzett vizsgálatok világosan jelzik, hogy a magyar nemzeti közösség körében igény van ilyen intézmények létrehozására, mert a jelenlegi oktatási intézmények nem tudják kielégíteni a magyar diákok igényeit".
Bunyik Zoltán áttörésnek minősítette a kormány döntését. A VMSZ-es politikus emlékeztetett arra, hogy az utolsó színmagyar gimnáziumot - illetve minden, tisztán kisebbségi nyelvű középiskolát - ötven évvel ezelőtt zárták be a "testvériség-egység" jegyében (a Vajdaságban jelen pillanatban tizenöt, csak magyar nyelvű általános iskola van színmagyar falvakban).
Bunyik szerint a szabadkai nyelvszakos gimnázium lesz, s a város szülöttjének, Kosztolányi Dezsőnek a nevét fogja viselni. A zentai gimnázium matematikára szakosodik, de egyelőre nem tudni, kinek a nevét veszi fel.
A kormány által elfogadott előterjesztést a tartományi parlamentnek is jóvá kell hagynia. Bunyik szerint ennek igen nagy az esélye, mert a VMSZ erről előzetes egyetértésre jutott koalíciós partnereivel, a Nenad Canak tartományi parlamenti elnök vezette Vajdasági Szociáldemokrata Ligával és Zoran Djindjic szerb kormányfő Demokrata Pártjával. E két párt és a VMSZ abszolút többséggel rendelkezik a tartományi parlamentben.
A tavalyi év elején elfogadott, a tartományi autonóm hatáskörök részbeni visszaszolgáltatásáról rendelkező törvénycsomag révén a középiskolák alapítási joga tartományi jogosítvány lett, ezért sem a köztársasági kormánynak, sem a parlamentnek nincs ebbe beleszólása.