Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása szerint ha valaki turistaként látogat egy uniós államba Magyarországról, akkor szükség esetén a sürgősségi ellátást az itthon befizetett járulék alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozza.
Mindehhez egy E 111 számú formanyomtatványt kell felvenni a lakóhely szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási pénztárnál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sürgősségi ellátás mindenhol ingyenessé válna a magyarok számára. A közösségnek ugyanis vannak olyan tagországai, ahol ezért az ellátási formáért is fizetni kell, ezeken a helyeken pedig a magyarokat is ugyanolyan költség terheli, mint az adott ország lakóit.
A sürgősségi egészségügyi szolgáltatás fedezésére így csak olyan utasbiztosítást érdemes váltani, amely az adott tagállam szabályai szerint a biztosítottak által vállalt úgynevezett önrész-hozzájárulást téríti meg. Az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlása előtt nincs korlát, azaz mindenki olyan szolgáltatást és ott vesz igénybe a csatlakozás után, amilyet és ahol szeretne. Ugyanakkor az államok ezek költségeit csak meghatározott feltételek mellett vállalják, a feltételeket pedig joguk van szabadon megállapítani.
A tagállamok viszont nem támaszthatnak eltérő feltételeket egy másik országból érkezett beteg számára, mint saját polgáraiknak. Így egy olyan uniós beteg, aki biztosítója hozzájárulásával érkezik Magyarországra gyógykezelés céljából, az ellátásért nem fizet, számláját az adott biztosító egyenlíti ki. A felhatalmazás nélkül érkezett betegeknek viszont saját maguknak kell a kezelést finanszírozniuk. A magyar biztosítottak esetében a külföldi gyógykezelés költségeihez az OEP akkor járul hozzá, ha a beteg a külföldi kezelés indokoltságáról előzetesen orvosi szakvéleményt szerzett be, amelyet a kezelés jellege szerinti országos intézet adhat.
Az egyenlő bánásmód elve a Magyarországra érkező EU-tagállamokban biztosítottakra is érvényes, így ők a magyar biztosítottakkal azonos feltételekkel, térítésmentesen részesülhetnek sürgősségi betegellátásban. Az azonosság az ellátás finanszírozására is vonatkozik. Így a csatlakozás után az unióból érkező betegek tekintetében megszűnik az az eddig alkalmazott gyakorlat, miszerint egy árlista alapján számítják fel a gyógyítás költségeit. Azok a kórházak, vagy ellátók tehát, akik más ország betegeit gyógyítják, az uniós polgárok után is ugyanakkora finanszírozásra jogosultak, mint a magyar betegek esetében.
Az OEP az ellátás díját attól a külföldi biztosítótól kapja meg, amelynek a betegét a magyar orvos ellátta. A tagállamok egészségbiztosítói és illetékes teherviselői általában negyedéves elszámolási rendszerben térítik meg az egymás területén tartózkodó biztosítottak ellátása kapcsán felmerülő költségeket.