ENSZ-tisztviselők, Carter és Gorbacsov a háború ellen

Miközben Bush amerikai elnök újra nyilvánvalóvá tette, hogy ENSZ felhatalmazás nélkül is megtámadják Irakot, több ENSZ-titsztviselő is ellenzi a háborút. Két Nobel-békedíjas politikus Jimmy Carter volt amerikai elnök és Mihail Gorbacsov is szót emelték a fegyveres megoldás ellen. A fegyverzetellenőrök egyik vezetője szerint a nyugati titkosszolgálatok többször megalapozatlanul számoltak be az iraki fegyverkezésről.

Blix és el-Baradei Irakban

Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója szerint korai volna azt mondani, hogy megalapozott háborút indítani Irak ellen. El-Baradei Hans Blix-szel együtt személyesen vizsgálódott Irakban az elmúlt hónapokban. Az atomszakértő szerint Észak-Korea sokkal veszélyesebb Iraknál, mert ott december óta semmilyen ellenőrzést nem végezhettek az ellenőrök, míg Irakban hónapok óta kutatnak titkos atombomba után - hiába. El-Baradei szerint hónapokra lenne még szükség ahhoz, hogy a fegyverzetellenőrök egyértelműen megállapíthassák, van-e tömegpusztító fegyvere Iraknak. A szakértő úgy véli, ha Irak egy pontos menetrendet mutatna be leszerelési terveiről, akkor elkerülhető lenne a háború. Közben vasárnap Irak újabb, az ENSZ által kifogásolt rakétákat semmisít meg, jelezve, hogy egyre engedékenyebb az iraki vezetés.

Ugyanakkor George W. Bush amerikai elnök szerint semmi szükség további vizsgálatokra. Szerinte az ellenőrök sohasem mondták ki, hogy Irak feltétel nélkül és teljes mértékben együttműködik az ENSZ-szel, ezért jogos lesz a megtorlás. "Engedni egy diktátornak, hogy tömegpusztító fegyverekkel szerelje fel magát, egyáltalán nem a békés megoldást jelenti" - mondta az amerikai elnök a békéért felszólalók érveire reagálva.

El-Baradei ezzel szemben egyáltalán nem bizonyos abban, hogy Irak valóban rendelkezik tömegpusztító arzenállal. Az amerikai és a brit titkosszolgálatok ugyan az utóbbi hetekben többször is beszámoltak arról, hogy biztos értesüléseik vannak Irak illegális fegyverkezéséről, de el-Baradei szerint a jelentések sokszor tévesek.

Az atomenergia-ügynökség vezetője több konkrét példát is mondott arról, hogy milyen téves adatokat kaptak az ENSZ-szakértők titkosszolgálati forrásokból. Az egyik szerint egy bezárt nukleáris központot újra indítottak az irakiak, de a helyszínen kiderült, nem végeznek nukleáris tevékenységet a telepen felhúzott új üzemben. Tévedés volt az a híresztelés is, ami szerint uránt vásárolt volna Irak az afrikai Nigertől. Egy gyanús alumíniumszállítmányról pedig kiderült, hogy nem urándúsításhoz, hanem hagyományos rakéták építéséhez használták.

El-Baradei mellett a háborús készülődést kritizálta Richard Butler is, aki 1991-1998 között vezette az ENSZ iraki fegyverzetellenőr csoportját. Szerinte ha az USA ENSZ-felhatalmazás nélkül megtámadja Irakot, akkor ezzel megsérti a szervezet alapokmányát, és épp az ENSZ lényegét kérdőjelezi meg. Emlékeztett rá, hogy a második világháború után az ENSZ épp azért jött létre, hogy ne az "akié a hatalom, azé a jog" elve érvényesüljön, hanem a nemzetek konszenzust keressenek vitás esetekben.

Jimmy Carter volt amerikai elnök, a 2002-es év Nobel-békedíjas politikusa is elítélte Bush háborús politikáját. Szerinte is az USA-nak együtt kellene működnie az ENSZ-szel.

A szintén Nobel-békedíjas Mihail Gorbacsov is felszólalt a háború ellen a hétvégén. a Szovjetunió utolsó vezetője szerint Amerika csak az olaj megszerzéséért készül háborúra. "Szaddám Huszeint nem kellene démonizálni, én inkább tárgyalni próbálnék vele" - jelentette ki. A Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára szerint a nyugati világnak a szegénység és a környezetszennyezés ellen kellene harcolnia, és a terrorizmus megfékezése lehet még ok háborús készülődésre. Ugyanakkor szerinte Irak nem jelent terrorista veszélyt. Gorbacsov nyilatkozatában kritizálta a fogyasztói társadalmakat, és egy szolidárisabb világrendet kért számon a nagyhatalmak vezetőitől.