Ha Huszein nem megy, kitör a háború

Óráról órára fokozódik a háborús hangulat az Egyesült Államokban és a katonai fellépést támogató országokban. Az USA, Nagy-Britannia és Spanyolország felhagyott a diplomáciai próbálkozásokkal és visszavonta az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett javaslatát. George Bush éjjel ultimátumot intéz Szaddám Huszeinhez, és ha az iraki diktátor nem mond le, a három nagyhatalom megindítja a támadást. Fehér házi források szerint a határidő legfeljebb 72 óra. A fegyverzetellenőrök elhagyják Irakot. Szerdán találkozót tart a német, a francia és az orosz külügyminiszter.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még egy utolsó fordulóra ült össze hétfő délután, hogy Irak ügyében megpróbáljanak egységes álláspontra jutni. A tanácskozás elején azonban a katonai akciót támogató nagyhatalmak bejelentették, hogy visszavonják javaslatukat, azaz nem lesz újabb szavazás Irak ügyében.

A korábbi amerikai javaslatot, majd az azt továbbfejlesztő brit szövegtervezetet is elutasította előzetesen Franciország, Oroszország és Kína, akik nélkül a BT nem hozhat döntést katonai akció megindításáról. A javaslat visszavonását ismertető brit ENSZ-nagykövet, Sir Jeremy Greenstock kifejezetten hibáztatta Franciaországot, amiért vétóval fenyegetett a határozati javaslat ügyében. Greenstock közölte: "Nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz egyetértés a Biztonsági Tanácsban, mert Franciaország minden javaslatot megvétózna, ami számon kérné Irakon a korábbi ENSZ határozatokat."

A szavazás elmaradása azt jelenti, hogy az Irak elleni szövetség az ENSZ felhatalmazása nélkül készül a háborúra. Így, miután felhagytak a diplomáciai erőfeszítésekkel, bármikor megindulhat a támadás. Korábban a Jugoszlávia elleni amerikai támadás idején sem volt ENSZ-felhatalmazása a támadásra az amerikaiaknak, mert akkoriban Oroszország vétózta volna meg a támadást. Az ENSZ felhatalmazását akkor a NATO döntése helyettesítette, de most ez sincs meg, mert Franciaország, Németország és Belgium is határozottan ellenzi a háborút a szövetség tagjai közül.

Az amerikai elnök közép-európai idő szerint éjjel kettőkor beszédet intéz az amerikai lakossághoz. Colin Powell amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy George Bush beszédében ultimátumot intéz Szaddám Huszein iraki elnökhöz. Az amerikai elnök végső követelése az, hogy az iraki diktátor mondjon le hatalmáról és azonnal hagyja el az országot, egyébként megindítják a támadást. Egy fehér házi forrás a CNN hírtelevíziónak azt mondta, hogy legfeljebb 72 óra határidőt ad Bush Huszeinnek a megadásra. A BBC washingtoni informátora úgy fogalmazott, hogy "még néhány óra" haladékot tartanak elképzelhetőnek.

Eljött az igazság pillanata - fogalmazott Powell. A külügyminiszter televíziós nyilatkozatában érthetetlennek nevezte a franciák merevségét. Szerinte a párizsi diplomácia lépései nem logikusak, mert annak idején megszavazták az 1441-es határozatot, ami kötelezi Irakot tömegpusztító fegyverei leszereléseire. Ezzel az amerikai külügyminiszter szerint akkor elismerték a franciák, hogy valós veszélyt jelent az iraki arzenál, és mivel a leszerlés nem történt meg, ezért a franciáknak meg kellene szavazniuk a határozat megsértéséért járó ultimátumot. Powell visszautasította azt a vádat, hogy az amerikai diplomácia nem tett meg mindent a tárgyalásos kompromisszum érdekében. Emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben személyesen találkozott az összes állandó BT-tag állam külügyminiszterével.

Az ENSZ-ben közben lépéseket tesznek a békepárti koalíció tagjai is. Francia-német-orosz javaslat készült Irak békés leszerelésére, ám ezt az USA ellenzi. Az ENSZ BT-ben az USA, Nagy-Britannia, Franciország, Oroszország és Kína nélkül nem lehet érdemi határozatot hozni, mind az öt igen szavazat szükséges a határozatokhoz. Emellett a 10 nem állandó tagból is legalább négy támogatása kell.

A BT ülése után a francia és a német ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy a francia, a német és az orosz külügyminiszter szerdán New Yorkba utazik, hogy részt vegyen azon az ülésen, amelyen meghallgatják az ENSZ fegyverzetellenőrző misszióját irányító Hans Blix munkatervét. Blix eredetileg hétfőn akarta előterjeszteni a következő három hónapra tervezett ellenőrzések munkarendjét, amelynek végső formába öntésén még a hétvégén is dolgozott.

A francia BT-követ, Jean-Marc de La Sabliere felháborodottan szólt a szavazás elmaradásáról. Szerinte az amerikaiak megérezték, hogy a világ és az ENSZ BT tagállamainak döntő többsége elutasítja a háborút. A diplomata szerint az, hogy elmaradt a szavazás és a döntés, még nem jogosít fel az erőszakra.

Az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetői bejelentették, hogy szükségesnek tartják munkatársaik kimenekítését Irakból 24 órán belül. A CNN szerint a döntés megszületett, az ellenőrök elhagyják az országot. Oroszország Irak elhagyására szólította fel állampolgárait, Kína evakuálja bagdadi nagykövetségét.

Az angol BBC úgy fogalmazott: "Kudarcot vallott a diplomácia". Az amerikai kormány szóvivője, Ari Fleischer pedig azt mondta, hogy az ENSZ nem tudta kikényszeríteni saját határozatának végrehajtását. Ez annak az amerikai álláspontnak a tömör megnyilvánulása, amely szerint Irak húzza az időt és saját elhatározásából soha nem fogja végrehajtani az ENSZ BT ősszel elfogadott 1441-es számú határozatát. Az USA szerint az ENSZ ezt csak úgy érhette volna el, ha egy újabb döntéssel felhatalmazást ad katonai erő alkalmazására.

Az ENSZ-döntés elmaradása megkönnyíti a nemzetközi jogi helyzetet Nagy-Britannia számára. A szigetországban kormányzó Munkáspárt képviselőnek töbsége ugyanis elutasítja az ország részvételét a háborúban az ENSZ jóváhagyása nélkül. Az angol főügyész szerint azonban az Öböl-háború idején hozott két BT-határozat, valamint a tavaly ősszel elfogadott 1441-es határozat kellő jogalap a támadásra. Egy újabb javaslat leszavazása viszont fordíthatna a helyzeten.

A hír hallatán lemondott tisztségéről Robin Cook volt brit külügyminiszter, aki a jelenleg a kormányzó párt parlamenti frakciójának vezetőjeként volt a kormány tagja.