A brit főügyész hivatalos hétfői nyilatkozata szerint az eddigi ENSZ-határozatok is megteremtik a jogalapot a fegyveres beavatkozáshoz Irakban. Lord Goldsmith a parlament két házának írásban nyújtotta be jogi szakvéleményét hétfőn, de korábbi értesülések szerint már a hétvégén, az azori csúcs előtt is azt a tanácsot adta Tony Blair kormányfőnek nem hivatalosan, hogy nincs feltétlenül szükség egy új biztonsági tanácsi határozatra a katonai akcióhoz.
Korábban független brit nemzetközi jogi szakértők több felhívásban is megkérdőjelezték a háború jogalapját. Egyesek közülük azt sem zárták ki, hogy ENSZ-határozat nélküli háború esetén a brit katonák elvileg a hágai törvényszék elé is kerülhetnek háborús bűncselekmény vádjával.
Lord Goldsmith hétfőn nyilvánosságra hozott szakvéleménye szerint azonban a felhatalmazás jogérvénye a Kuvait erővel történő felszabadítását lehetővé tévő, még az első Öböl-háború előtt elfogadott 678-as, a háború után kelt, a tűzszüneti feltételeket tartalmazó 687-es, valamint a tavaly novemberben elfogadott, Irakot a leszerelés elmulasztása esetére súlyos következményekkel fenyegető 1441-es biztonsági tanácsi határozatból együttesen ered.
A főügyész hivatalos nyilatkozatában nem esik szó arról, hogy ha a BT előtt fekvő új határozati javaslatot szavazásra bocsátanák és elbukna a kilátásba helyezett francia vétón, az mennyire kezdené ki a most létezőnek minősített jogi alapot, de nem hivatalos értesülések szerint Lord Goldsmith azon a véleményen van, hogy ebben az esetben sérülne a korábbi határozatokból eredő felhatalmazás érvénye.
A főügyészi szakvélemény jelentőségét nagyban növeli, hogy a kormányzó brit Munkáspárt parlamenti képviselőinek jelentős része lázadással fenyegeti a kormányt az újabb BT-határozat nélküli iraki fegyveres beavatkozás esetére, és több kabinettag is kilátásba helyezte lemondását, mert úgy tartják, hogy az új határozat nélkül törvénysértő lenne a katonai fellépés.