A szlovén rekord közelében a magyar igenek aránya

Magyarországon kívül eddig két tagjelölt országban tartottak népszavazást az uniós csatlakozásról. A mindössze 380 ezres Máltán a részvétel volt kiugróan magas, 91 százalékos. Szlovéniában az igen szavazatok - 89 százalék - aránya döntött meg minden korábbi rekordot. Délnyugati szomszédunknál a részvételi arány is magasabb volt, mint itthon.

Máltán a 270 ezer szavazásra jogosult 91 százaléka adta le voksát az európai uniós csatlakozásról rendezett népszavazáson. A szigetország elsőként rendezett népszavazást az EU-ba való belépésről a tagjelöltek közül. A választók 53,65 százaléka megszavazta, hogy az ország tagja legyen az Európai Uniónak. A népszavazás nem volt ügydöntő, így eredménye nem kötelezi semmire a máltai parlamentet. A szigetországban áprilisban parlamenti választást tartanak, hogy ezzel megerősítsék az eredményt.

Szlovéniában az 1,6 millió szavazásra jogosult 60 százaléka ment el választani március 23-án. A választók 89,61 százaléka mondott igent az uniós csatlakozásra. Ez az eredmény minden korábbinál magasabb támogatottságot jelent. Az előző rekordot Ausztriában állították fel. Az orsztrák választók 66,5 százaléka szavazott igennel az uniós csatlakozásra 1995-ben. Szlovéniában a csatlakozásról rendezett referendum ügydöntő, eredménye kötelező érvényű a szlovén parlamentre nézve.

Magyarországon mindössze a választásra jogosultak 45 százaléka ment el szavazni április 12-én. A szavazáson résztvevő választópolgárok 83,76 százaléka szavazott igennel. Mivel a választásra jogosultak több mint 25 százaléka szavazott a csatlakozás mellett, a referendum eredményes volt. A népszavazás itthon is ügydöntő volt, így az ország az EU tagjává vált.

Eddig csak Norvégiában kerültek többségbe a nem szavazatok. Az ország választóinak többsége két alkalommal, 1972-ben és 1994-ben is úgy döntött, hogy nem kíván csatlakozni az EU-hoz. Egy olyan társult terület is volt, amely kilépett az EU-ból. Grönland 1979-ban kapott belső autonómiát Dániától. Grönland ekkor automatikusan tagja lett az Európai Közösségnek. A szigetnek azonban több, a halászati szabályozásokat érintő vitája is volt az Európai Unió elődjével, az Európai Közösséggel, ezért az autonómia elnyerésekor népszavazást tartottak az EK-tagságról. A szavazáskor a halászat feletti független ellenőrzésért küzdő EK-ellenes erők kerültek többségbe, így Grönland - eddig egyedüliként - 1985-ben kilépett az Európai Közösségből.