Európa Athénban van

Európa összes országának állam- vagy kormányfője Athénba érkezett az Európai Unió történetének legnagyobb bővítését jelentő szerződés ünnepélyes aláírására. A 40 ország vezetői mellett Kofi Annan ENSZ-főtitkár is részt vesz a csúcson. Már szerda délelőtt vita alakult ki az EU irányításáról a régi és új tagok között. Magyarország a nagy tagállamok által támogatott elnöki rendszer ellen foglalt állást nyolc másik jelölttel együtt.

A magyar delegáció kedd este érkezett Athénba, az uniós csatlakozási szerződés szerdai aláírására. A magyar küldöttség a legnépesebb: Medgyessy Péter miniszterelnök három elődjét, a jelenlegi és az előző köztársasági elnököt, illetve a pártok képviselőit is meghívta. Ott van Juhász Endre, aki Magyarország főtárgyalója volt a csatlakozási folyamat idején, és az EU-ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter lesz májustól. A magyar delegáció tagja még Kovács László külügyminiszter és Szent-Iványi István, a parlament integrációs bizottságának szabad demokrata elnöke.

Forrás: MTI

A volt miniszterelnökök közül csak Boross Péter és Horn Gyula érkezett meg a hivatalos delegációval. Orbán Viktor miniszterelnök feleségével külön érkezett, a Malév menetrendszerinti járatával. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője sem csatlakozott a küldöttséghez, ő felajánlotta helyét a határon túli magyarok képviselőjének. A miniszterelnökön és a külügyminiszteren kívül a delegáció összes tagja Orbán Viktor kivételével (ő az Európai Néppárt ülésére látogatott) egy kiránduláson vesz részt délelőtt, amelyet a görög házigazdák szerveztek.

Magyarország a kicsikkel van

A szerdai program Medgyessy Péter és Kovács László számára a kis országok konferenciájával kezdődött. Az EU-tagok között "hasonlóan gondolkodó" országok klubjának nevezett minicsúcs azokat az államokat tömöríti, melyek szemben állnak a brit-német-francia-spanyol javaslattal. A nagyok ugyanis azt szeretnék, ha a bővítés után az EU-nak öt évre választott elnöke és külügyminisztere legyen. A munkareggelin 17 ország vett részt, köztük a tíz új tagállamból kilenc. A csatlakozók közül a lengyelek maradtak ki a megbeszélésről, mert a mintegy 40 milliós ország inkább a nagyobb tagállamokkal működik együtt.

Forrás: MTI

A délelőtti, nem hivatalos Európai Tanács ülésén Giscard d’Estaing, az Unió alkotmányán dolgozó Konvent elnöke lesz a vendég. A tanácskozás központi témája lesz az uniós reform, aminek egyik központi kérdése, hogy az EU vezetési struktúrája hogyan változzék meg. Abban mindegyik fél egyetért, hogy a jelenlegi, félévente országok között váltott elnöki rendszer alkalmatlan a 25 ország összefogására. A nagyobb államok elnököt akarnak, a kicsik (melyek 17-es mini csúcsán Magyarország is részt vett) ezt nem fogadják el. A kicsiknek azonban nincs közös álláspontjuk arról, hogy mi legyen a nagyok által támogatott elnöki rendszer helyett.

Az [origo] információi szerint a magyar delegáció szerda délelőtt felvetette, hogy több (például négy) állam közösen viselje az elnökséget úgy, hogy nem egyszerre esnek ki a kollektív elnökségből, hanem folyamatosan egy-egy leszakadó és csatlakozó lenne a vezetésben. Kovács László erről kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy Magyarország támogatna egy ilyen elképzelést. Orbán Viktor volt miniszterelnök az [origo]-nak azt mondta: teljesen egyetért a vitában képviselt magyar állásponttal, amely egyezik a Fidesz elképzeléseivel is.

Az [origo] helyszíni tudósítója megkérdezte az EU vezetésével kapcsolatos vitáról Günter Verheugent, az EU bővítési biztosát. Verheugen tudósítónknak azt mondta: a nagy tagországok nem csalódottak amiatt, hogy az újonnan csatlakozó országok közül kilencen nem támogatják az elnöki rendszer bevezetését. Mint mondta, teljesen természetes, hogy már az első napon vita alakul ki az Unió vezetéséről. "Ezzel semmilyen probléma nincs, az EU működésének lényege a demokrácia, hogy minden tagállam szabadon képviselheti érdekeit" - fogalmazott. Hozzátette: személy szerint is inkább örömet érez, hogy már megkezdődött egy olyan vita az EU-n belül, amelyben az új tagállamok is teljes értékűen vesznek részt.

Valéry Giscard d'Estaing, az európai konvent elnöke a vitáról délutáni sajtótájékoztatóján elmondta: teljes egyetértés csak abban volt, hogy a közös külpolitikának egyetlen megtestesítője, európai külügyminisztere legyen. Abban is egyetértett minden ország, hogy a június 20-i szaloniki csúcsértekezleten a konvent elnökségének be kelle terjeszteni az európai alkotmányos szerződés tervezetét, amely felváltaná az EU eddigi szerződéseit.

Az EU-ban jellemző, hogy bizonyos kérdésekben az országok egy csoportja szövetséget köt. Ez azonban minden ügyben más és más felállású koalíciót jelent. Magyarország például teljesen más államokkal áll szövetségben az agrártámogatások ügyében, mint az elnökségről szóló vitában.

A délelőtti, uniós reformról szóló nem hivatalos tanácskozás után írják alá a tagállamok és a csatlakozók a bővítési szerződést. Az ünnepélyes aláírási ceremónia három órán át tart majd. Minden ország vezetője három perces beszédet mondhat, Magyarország nevében Medgyessy Péter miniszterelnök fog szólni.

Az EU tagállamok és tagjelöltek csúcsértekezlete, illetve a csatlakozási szerződés aláírása után csütörtökön európai konferenciára ül össze több európai ország küldötte. A csúcsértekezleten részt vevő 25, illetve a konferenciára meghívott összesen 40 európai ország képviselői tanácskozni fognak az iraki háború utáni helyzetről és Európa jövőjéről is.

Magyari Péter, Athén