Kampánydelegációk indulnak az EU-országokba

Magyarország hamarosan delegációkat küld az unió tagországaiba, amelyek az elkövetkezendő hónapokban ratifikálják az EU bővítéséről szóló határozatot. Az Európai Parlamentben májustól helyet kapó magyar megfigyelőket a hétvégén készítik fel a munkára.

fotó: Barakonyi Szabolcs

Az athéni eseményekről, az uniós csatlakozásról szóló népszavazásról és a tényleges csatlakozásig hátralévő teendőkről volt szó az európai uniós nagybizottság zárt ülésén - közölte az ülést követően Szili Katalin házelnök. Szili elmondta, hogy április 17-én új szakasz kezdődött, hamarosan ugyanis 24 képviselőnk megfigyelőként résztvevője lesz az Európai Parlamentnek (EP). Az érintetteket a hétvégén Bükfürdőn készítik fel a munkára. Az EP első olyan ülése, amelyen a csatlakozó országok megfigyelői is részt vesznek, május 12-én lesz.

Az EU Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) részletes elemzést készít a nagybizottságnak a népszavazásról, és a csatlakozásig folytatja a tájékoztatást és a felkészítést - mondta Szili. Az Országgyűlés elnöke javasolta, hogy gondolják végig: hogyan folytatja majd munkáját a nagybizottság a tényleges csatlakozás után.

Kovács László külügyminiszter az Európai Tanács athéni informális üléséről számolt be, ahol a 15 tagország és a 10 csatlakozó ország képviselői az EU jövőjéről tanácskoztak. Itt Magyarország azt hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a tagországok egyenlőségét. Szó volt a szolidaritás elvének fontosságáról, és arról, hogyan történjen az EU-elnökség választása. Több olyan személy van az EU-ban, aki a közös kül- és biztonságpolitikai ügyekkel foglalkozik, ezt a jövőben egy ember kezébe kell adni, akit hosszabb időre választanak majd meg - mondta Kovács.

Kovács szerint jó lenne, ha a következő, június 21-i thesszaloniki EU-csúcsig a konvent elnöke, Valéry Giscard d´Estaing be tudna számolni az Európai Uniónak a testület munkájáról. "Ehhez a magyar álláspont véglegesítésére is szükség van, vagyis el kell dönteni, milyennek szeretnénk látni az EU elnöklési rendjét, közös kül- és biztonságpolitikáját" - közölte a külügyminiszter. Hozzátette: a kis- és közepes jelenlegi és a csatlakozó EU-tagállamok azt szeretnék, ha az unió elnöki tisztét továbbra is rotációs formában töltenék be.

A tényleges csatlakozásig hátralévő egy év alatt tovább kell folytatni az intézményrendszer kiépítését, a gazdaság élénkítését és a lakosság tájékoztatását - közölte Kovács. A csatlakozási szerződés ratifikálása most következik, ezért a közeljövőben Budapest ratifikációs delegációkat küld az EU tagországaiba. Ez mindenképp javítani fogja Magyarország képét a tagországokban - tette hozzá a külügyminiszter. Októberben pedig ratifikációs konferenciát rendeznek Magyarországon.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint az uniós csatlakozásig részletesebb, elmélyültebb tájékoztatásra van szükség, amelyből mindenki megtudhatja, milyen változást jelent saját munkaterületén az EU-tagság. A politikus szerint nem kampányra van szükség, hanem megfelelő tájékoztatásra, hogy a csatlakozás után ne mondhassa senki, hogy nem kapott megfelelő információkat.