A fehérek sokkal jobban élnek Nagy-Britanniában

Több mint kétszer annyi munkanélküli van a Nagy-Britanniában élő etnikai kisebbségek, mint a fehér lakosság körében, derült ki a 2001-es brit népszámlálás adataiból. A felmérés szerint sokkal rosszabbak a kevert lakosság életfeltételei is. Ráadásul nem csak az elsőgenerációs, hanem a már Nagy-Britanniában született feketék és ázsiaiak is lényegesen rosszabb feltételekkel indulnak, mint fehér társaik. Az etnikai ellentétek várhatóan a jövőben kiéleződnek majd, mert míg a fehér lakosság folyamatosan öregszik, addig egyre több a kevert fiatal.

Hatalmas különbség van Nagy-Britannia fehér lakossága és etnikai kisebbségeinek egészségi, jóléti és munkaügyi helyzete között - írja a brit Independent című napilap internetes kiadása. A 2001-es brit népszámlálás adataiból ugyanis kiderült: a kisebbségek második és harmadik generációs, azaz már Nagy-Britanniában született tagjai is a társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. A felmérés megcáfolta azt a gyakran hangozatott brit elképzelést, hogy csak az első generációs bevándorlók szenvednek hátrányokat Nagy-Britanniában, míg ott született gyermekeik már azonos esélyekkel indulnak, mint fehér társaik.

A 2001-es összeírás adatai szerint a fekete, ázsiai és más etnikai csoporthoz tartozó lakosság körében kétszer annyi a munkanélküli és a szegény, mint a fehéreknél, viszont csak fele annyian vezetnek önálló háztartást. A muzulmán vallású gyerekek háromszor annyian élnek túlzsúfolt lakásban, mint az átlag britek, nagy részük pedig olyan helyen él, ahol nincs központi fűtés.

A 16-74 év közötti fehér lakosság körében mindössze 4,5 százalékos a munkanélküliség, míg a pakisztáni származásúak 9,1, a bangladesiek 10,2 és a feketék 10,4 százaléka nem talál munkát. Bár a kevert lakosság - így nevezik magukat az etnikai csoportok - 80 százaléka már Nagy-Britanniában született, a 16-24 év közti korosztályban több mint kétszer annyian nem találnak munkát, mint fehér társaik. Ebben a korosztályban a kevert népesség több mint negyede nem rendelkezik semmilyen képzettséggel, míg a fehérek körében ez az arány alig egynyolcad. A fehér fiatalok több mint kétharmada él saját házban, míg a pakisztániak mindössze negyedére igaz ugyanez.

Rosszabb az etnikai kisebbségek egészségi állapota is. A pakisztáni és bangladesi származású gyerekek között kétszer annyian szenvednek valamilyen betegségtől, mint a fehérek. Az 50-64 éves korosztályban a bangladesi származásúak több mint harmadának, a pakisztániak több mint negyedének nem jó az egészségi állapota, míg ugyanez csak a fehér lakosság egytizedére igaz.

A társadalmi különbségek ráadásul várhatóan tovább mélyülnek majd, mert a fehér lakosság folyamatosan öregszik. A magukat a kevert lakossághoz sorolók több mint fele 15 év alatt volt, pedig a világon már így is Nagy-Britanniában a negyedik legnagyobb etniaki közösségek aránya. Például míg az összlakosság 77 százaléka vallotta magát kereszténynek, addig a 16-24 éves korosztály körében már kevesebb, mint 60 százalék az arányuk. Ebben a korosztályban a legmagasabb - 5 százalék - a muzulmánok aránya is.