Az EU-kormányok jó alapnak tartják az alkotmányszöveget

Az Európa jövőjével foglalkozó konvent által kidolgozott alkotmánytervezet "jó alap a kormányközi konferencia megkezdéséhez" - állapították meg az EU-tagállamok és a csatlakozó országok külügyminiszterei a hét elején Luxembourgban tartott tanácsülésükön.

A miniszterek a csütörtökön kezdődő szaloniki EU-csúcs előkészületeinek keretében értékelték a tervezetet, amelyről pénteken jött létre konszenzus az uniós reformok megalapozását végző tanácskozó gyűlésben.

Juhász Endre, az integrációs ügyek koordinálásáért felelős tárca nélküli miniszter, aki a magyar kormányt képviselte az ülésen, a tanácskozás után elmondta, hogy az értékelésben használandó megfogalmazásról élénk vita folyt.

A reformok ügyében "hasonlóan gondolkodó" - zömmel jelenlegi és jövőbeli kisebb és közepes - tagországok csoportja a "kiinduló pont" kifejezés használatát támogatta volna, amelyet azonban Joschka Fischer német külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezett.

Kérdés volt az is, hogy pontosan minek az alapja vagy kiinduló pontja a tervezet: a kormányközi konferenciáé vagy magáé a majdani alkotmányos szerződésé. Elhangzottak olyan vélemények, amelyek szerint ez utóbbiról van szó, ezt viszont a hasonlóan gondolkodók minősítették elfogadhatatlannak.

Végül - ugyancsak Fischer javaslatára - kompromisszumos formulaként a "jó alap a kormányközi konferencia megkezdéséhez" megfogalmazást fogadták el. Szalonikiban ez kerül tehát az állam- és kormányfők elé, akik azonban elvileg még változtathatnak rajta.

A tervezet értékeléséhez javasolt megfogalmazásoknak azért van jelentőségük, mert ezek már önmagukban is jelzik, hogy az egyes tagállamok hogyan viszonyulnak a konvent munkájának eredményéhez és ennek a kormányközi konferencián való kezeléséhez.

A külügyminiszteri tanácsülésen elhangzottak alapján a tagállamok közül Németország és Olaszország a legelégedettebb a tervezettel. Ők ezt akár végleges változatként is el tudnák képzelni, de legalábbis - Juhász Endre szerint - "erősen determináló értelmezést akarnak adni a konvent eredményének". Fischer az ülésen azt mondta, hogy a tervezet nem tökéletes, és bármely része vita tárgya lehet még, de kockázatos lenne az egészet megkérdőjelezni.

Juhász Endre szerint bizonyos kérdéseket feltétlenül tárgyalni kell a tervek szerint október közepén megnyíló konferencián, amely a végleges döntéseket hozza majd meg a reformokról. Ilyen például az Európai Tanács élére választandó állandó elnök tisztségének - a tervezetben szereplő - bevezetése, mert az erről folytatott vita még nem zárult le.

Emellett a miniszter szerint szakmai szempontból is kidolgozatlan a tervezetnek az Európai Bizottsággal foglalkozó része. A szöveg szerint ugyanis "a bizottság az elnököt, az alelnököt/külügyminisztert és tizenhárom európai biztost - őket a tagállamok közötti egyenlőséget szavatoló rotációs rendszer szerint választják ki - magába foglaló kollégiumból áll". Ebből a megfogalmazásból viszont nem derül ki világosan, mi lenne a bizottság többi - szavazati joggal nem rendelkező - tagjának a státusa, s az sem, hogy ők is a testület tagjainak számítanának-e. Ez még akkor is problematikus, ha a javasolt forgási rendszerrel gondoskodnának a tagállamok közötti egyenlőség elvének a tiszteletben tartásáról - mondta Juhász Endre.

Tisztázandó még a kormányközi konferencia pontos menetrendje is, erről azonban nem folyt vita a tanácsülésen. Az EU soros elnökségét júliusban átvevő Olaszország október közepén kívánja megnyitni a konferenciát, amely az utóbbi időben elterjedt - a miniszter által is valószerűnek nevezett - feltételezések szerint jövő márciusig tart. De például Németország azon az állásponton van, hogy a résztvevőknek már az idei év végére politikai megállapodásra kellene jutniuk a (kormányfői, illetve miniszteri szinten tartandó) tanácskozáson.

Már most általánosnak tekinthető egyetértés van viszont abban, hogy az alkotmányos szerződést a tíz új tagország csatlakozása - 2004. május 1-je - után kell aláírni, hogy ezt a csatlakozók is teljes jogú tagállamként tehessék meg.