Először ülnek magyarok az Európai Tanácsban

Első alkalommal ül ott magyar miniszterelnök és külügyminiszter annál az asztalnál, ahol az Európai Unió legfontosabb döntéseit hozzák. A csatlakozási szerződés aláírása, április 16. óta aktív megfigyelői szerepben vehetnek részt a magyar kormány képviselői az Unió összes intézményének munkájában. Csak a szavazati jog hiányzik, de az Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban csak a legritkább esetben döntenek szavazással.

Medgyessy Péter Michael Barrier EU-biztossal társalog

Kovács László külügyminiszter az első munkanap után tartott sajtótájékoztatón azért megjegyezte, hogy természetesen jobban odafigyelnek annak a felszólalásara, akinek adott esetben vétót jelenthet az ellenvéleménye. Mindenesetre nagy jelentőségűnek nevezte, hogy most már nem csak a munkaebédek meghívottaiként, hanem az ülések résztvevőiként vannak jelen. Koppenhágában 2002 decemberében meg mint targyaló fél ültek az asztal túloldalán.

A csúcstalálkozó, azaz az Európai Tanács (EiT) ülésének fő témája az Európai Unió új alkotmányos szerződése, és ebben a vitában sok más országgal együtt Magyarország is a tagállamok és uniós intézmények egyenjogúságáért küzd. A frontvonal nem az új és régi tagállamok között húzódik, hanem a nagyok és a kisebbek állnak egymással szemben. Utóbbiak "hasonlóan gondolkodók" elnevezéssel koalíciót működtetnek, együtt próbálják megakadályozni, hogy többek között a franciák és a németek felső kasztot alkotva nagyobb befolyást szerezzenek a szervezet irányításában.

Az Európai Unió új alkotmányának hivatalos alapdokumentumaként fogadta el az Európai Unió állam- és kormanyfőinek testülete a konventben masfél éves munka után elfogadott szöveget. A hírt Kosztasz Szimitisz, az Európai Tanács soros elnöke jelentette be
pénteken.

Az alapdokumentum kifejezés megfelel a korábban már ismertté vált helyzetnek: a tagállamok és csatlakozók jó része komolyabb változtatásokat vár az ősszel kezdődő és várhatóan csak jövőre befejeződő kormányközi konferencián.

A magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter is azt mondta, hogy a magyar kormany is nyújt be írásban is módosító javaslatokat.

Kovács László külügyminiszter már az EU-csúcs előestéjén a helyszínen tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan, ha egyes államok csak olyan biztost delegálhatnak az Európai Bizottságba, akinek nincs szavazati joga. Ezt Medgyessy Péter miniszterelnök a Tanács pénteki ülésén is elmondta.

Kovács szerint elvileg a hatékonyság, azaz a létszámcsökkentés kedvéért elfogadható lenne, hogy egyszerre csak 15 biztos legyen teljes jogú tagja az Unió kormányának, de nem hiszi, hogy az ezt szorgalmazó konventelnök, Giscard d`Estaing belemenne, hogy
Franciaország adott esetben egy évig kimaradjon.

Hasonlóképpen nem szeretné a magyar küldöttség, ha a hatalmi arányok az unión belül a Bizottság felől a Tanács irányába tolódnának el. A Tanács a kormányokat tömöríti, és nagy befolyással vannak működésére az óriási lakosságszámfölénnyel szavazó nagy államok. A
Bizottság viszont önálló intézmény, és hosszú ideje motorja az Unió bővítésének, valamint csak közösségi érdekeket ismer, nem áll egyetlen állam szolgálatában sem. Arról vitatkoztak ezzel kapcsolatban pénteken, hogy milyen súlya legyen az Európai Tanács elnökének. A magyar álláspont az, hogy ne legyen erős elnöke az EiT-nek.

Giscard d`Estaing

Medgyessy Péter az alkotmanyról szóló vita után elmondta, hogy miniszterek tanácsának működésével kapcsolatban is szükséges az alkotmany tervezetenek további csiszolása. A kormányfő szerint ugyanis nem egyertelmű a szöveg alapjan, hogy milyen szempontok
szerint töltenek be a külonböző miniszteri tanácsok elnöki tisztségeit.

Jean-Luc Dehaene, az európai alkotmány tervezetét kidolgozó konvent elnökhelyettese ugyanakkor tévedésnek minősítette a kis országok törekvését az egyenlőségre. A Süddeutsche Zeitungban nyilatkozó volt belga miniszterelnök egyebek mellett közölte: "Az elmúlt években azt az illúziót tápláltuk, hogy minden EU-állam egyenlő. A kis országok a
brüsszeli intézményekben látható egyenlőséget követelnek. Ez tévedés, ilyesmi soha nem volt - a nagy országok eddig is két biztossal rendelkeztek (az Európai Bizottságban, azaz az EU "kormányában") egy helyett. Hosszú távon az egyenlőségnek ez az illúziója aláássa
Brüsszel hitelét és cselekvőképességét."

Dehaene, akit az Európai Bizottság elnöki posztjának a várományosaként is emlegetnek, kifejtette tovább, hogy "kicsi, de erős Európai Bizottságra van szükségünk, amelyben mindig ott kell ülnie minden nagy ország egy képviselőjének, a kis nemzetek pedig váltanák egymást. Hasonlóan működik az ENSZ Biztonsági Tanácsa is." Dehaene szerint az, amit a kis országok követelnek, paradox dolog, mert "egyenlőséget sürgetnek, s ily módon gyengítik azt, amit állítólag védenek: a Bizottságot, minden közösségi politika magját" - jelentette az MTI.

Medgyessy a megbeszélésen külön kitért arra, hogy Magyarország szeretné, ha az európai alkotmányba bekerülne a nemzeti es etnikai kisebbségek kollektiv jogainak védelme. Ezzel a felvetéssel későbbi hozzászólásaiban egyetértett a görög és a francia külügyminiszter is.
Mindkét állam támogatása nagy jelentőséggel bír, a görög a soros elnöki szerep miatt, míg a francia álláspont fordulatot jelent. Korábban nem voltak fogékonyak a nagy befolyással rendelkező tagállamok a nemzeti kisebbségek jogainak ilyen szintű biztositására.

Kovács László beszámolt arról, hogy bővül az Európai Unio tervezett külügyminiszteri tisztségének hatásköre. A külügyminiszter lesz az Európai Bizottság alelnöke. Így, miután a tanácsban is ő elnököl a külügyminiszterek tanácskozásán, valóban egy személyben jelenítheti meg az EU külpolitikáját. Juhász Endre magyar EU-miniszter ezzel kapcsolatban az [origo]-nak elmondta, hogy meglehetősen bonyolult szerep jön letre, ami nem segít egyszerűsíteni az EU működését, de hasznos az integráció szempontjából. A miniszter szerint az új tisztség tipikus kompromisszum a közösségi és a kormányközi módszer között. A külügyminiszter ugyanis a Tanácsban szervezi a kormányok közös véleményének kialakítását, miközben a nemzetek felett álló Bizottságban is ő határozza meg a külpolitikát. Magyarország szempontjából Juhász szerint annyiból hasznos a döntes, hogy világos lesz, kit kell keresni az EU-t érintő külpolitikai kérdésekkel.

A másik fő kérdés az Unió külső határainak védelme. Medgyessy Péter miniszterelnök a csütörtök esti ülésen felszólalt, és a határőrség közös finanszírozása mellett érvelt, hivatkozva arra, hogy a közös határ védelme közös teherviselést indokol. Magyarország egyébként támogatja a határőrizet, a vízumpolitika, az illegális bevándorlás és általában a harmadik államokkal szembeni fellepés összehangolását az Unió tagállamai között. Medgyessy Peter pénteken délben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a csatlakozási szerződésben szereplő 147 millió eurós támogatáson felül is szükség lesz új
beruházásokra, munkákra.

Tüntetések kísérik a csúcsot

Tüntetők Thesszalonikiben

A thesszaloniki repülőtérről a csúcstalálkozó helyszínére vezető 110 kilométeres úton végig rendőrök állnak az aszfalton. Az út menti dombokon őrszemek figyelik a környéket, a máskor békés tengerpartról őrnaszádok látszanak a tengeren. A vízben is kordon zárja le a biztonsági zónát, amit a delegációk helikopteren közelítenek meg. A légiközlekedés biztonságát a környékre telepített légvédelmi rakéták garantálják. Ezek az intézkedések egy esetleges terrortámadás megakadályozását szolgálják, és ez a fajta szigorú védelem csak az elmúlt években vált jellemzővé az uniós rendezvényeken.

A konferenciaközpont környékére vezényelt 15 ezer rendőr viszont a tüntetésektől óvja a résztvevőket, ami Görögországban különösen kényes ügy. A görög radikálisok a legerőszakosabb tüntetőknek számítanak, a helyiek elmondása szerint a Molotov-koktél dobálása, a gyújtogatás teljesen természetes velejárója a megmozdulásoknak.

Most az Unió bevandorláspolitikájának zárt ajtók mögötti tárgyalása és általános globalizációs ügyek szerepelnek a tüntetők szlogenjei között. Pénteken Szalonikiben kezdődött a tüntetéssorozat, amire Európa minden országából érkeztek résztvevők. A szervezők persze tudják, hogy a csúcstalálkozó a várostól jóval messzebb van, ezért pénteken Porto Carrast, a konferenciaközpontot veszik célba.

György Bence - Porto Carras