Eldurvult a viszony a BBC és a brit kormány között

Mélypontra került a BBC és a brit kormány viszonya, utóbbi szerint ugyanis a közszolgálati adó valótlanul állította azt, hogy a kormányfő hivatala szándékosan eltorzította az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló jelentést. A kormányfő tanácsadója ultimátumszerű levelet intézett a BBC-hez, és bocsánatkérésre szólította fel az adót. A BBC hírigazgatója szerint példátlanul erős kormányzati nyomás éri őket, ettől függetlenül azonban kitartanak állításaik mellett.

A brit kormányfői hivatal kommunikációs és stratégiai igazgatója, Alastair Campbell csütörtökön levélben szólította fel a BBC-t, hogy kérjen bocsánatot azért, mert azt állította, hogy a kormány feltupírozta az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló tavaly szeptemberi jelentést. A kommunikációs igazgató tucatnyi kérdést is feltett a közszolgálati csatorna hírigazgatójának, amelyekkel megkérdőjelezte a BBC által közölt információk valóságalapját. Campbell azzal zárta a nyílt levelet, hogy még aznap éjfélig várja a BBC reagálását.

A BBC nem tett eleget a miniszterelnöki tanácsadó kérésének, nem kért bocsánatot, és részletes reakció helyett is csupán egy szűkszavú közleményt adott ki, amelyben visszautasította a felszólítást, hogy határidőre válaszoljon. A Times brit napilap szerint Tony Blair miniszterelnök hivatalba lépése óta ez a legsúlyosabb konfliktus a BBC és a kormány között.

Blair hivatala támadásba lendült

A vita akkor robbant ki, amikor május 29-én a BBC egy, a szóban forgó jelentés elkészítésében részt vevő magas rangú tisztviselőre hivatkozva közölte: a hírszerzés vezetői nem voltak elragadtatva az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló kormányzati jelentéstől. A BBC Radio 4 híradásában az is szerepelt, hogy a kormány annak ellenére belevette a jelentésbe, hogy Szaddám Huszein 45 percen belül bármikor képes bevetni tömegpusztító fegyvereket, hogy tisztában volt vele, nem pontos és ellenőrzött információkról van szó. A BBC közléseinek az adott különösen nagy jelentőséget, hogy a Blair-kormány az iraki tömegpusztító fegyverek fenyegetésével indokolta a közvélemény előtt a háború megindítását.

Campbell levelének címzettje, Richard Sambrook hírigazgató tegnap azt nyilatkozta, hogy teljes egészében kiállnak közléseik mellett. A hírigazgató hozzátette: "Saját tapasztalataim szerint a BBC-t még soha nem érte ilyen erős nyomásgyakorlás a Downing Street részéről". A kormányfő tanácsadójának kérésével kapcsolatban azt mondta: a BBC válaszolni fog a felvetésekre, de nem az Alastair Campbell által előírt határidőre.

Sajtóhírek alapján a BBC vezérigazgatója, Greg Dyke is mindent megtesz azért, hogy ellenálljon a kormányfői hivatal részéről érkező nyomásnak. Ez azért is figyelemre méltó, mert Dyke kinevezése előtt a kormányzó Munkáspárt egyik támogatója volt. A BBC egyik név nélkül nyilatkozó vezető munkatársa azt mondta a Timesnak: "Greg nem csupán vezérigazgató, ő egyben főszerkesztő is. Megvizsgálta az ügyről szóló sztorit, és rendben találta azt." A munkatárs hozzátette: "Nem fogunk meghátrálni."

A Times szerint a BBC és a Downing Street elmérgesedett viszonyára utal az is, hogy Blair a Putyin orosz elnökkel közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón lényegében levegőnek nézte a BBC újságíróját, és nem fogadta kérdéseit.

Campbell levelében firtatta azt is, hogy a BBC újságírója, Andrew Gilligan milyen körülmények között szerezte az általa vitatott információkat. A kommunikációs igazgató szerint kérdéses, hogy a BBC a közlés előtt ellenőrizte-e az információt. Campbell megemlíti azt is, hogy a témát feldolgozó újságíró, a BBC-nél védelmi ügyekre szakosodott Andrew Gilligan a különböző lapokban megjelent publicisztikáiban bírálta Blairt.

Gilligant a kormányfői tanácsadó mellett az egyik vezető munkáspárti képviselő, Phil Woolas is támadni kezdte. Woolas azzal vádolja az újságírót, hogy félrevezette az Irakkal kapcsolatos kormányzati jelentéseket vizsgáló parlamenti bizottságot. Az alsóházi képviselő szerint nyilvánvaló, hogy Gilligan állításai valótlanok voltak, és ezért az újságírónak bocsánatot kellene kérnie.

Az újságíró csütörtök esti nyilatkozatában határozottan tagadta, hogy félrevezette volna a bizottságot. Gilligan korábban megjelent az alsóház külügyi bizottsága előtt, amely az általa nyilvánosságra hozott ügyet vizsgálja. Az újságíró akkor elmondta, hogy informátora magas rangú tisztviselő, aki egyike volt azoknak, akik részt vettek az iraki fegyverekről szóló jelentés elkészítésében. A vele folytatott közel kétórás interjú során az informátor azt állította, hogy a tömegpusztító fegyverek 45 percen belüli bevetéséről szóló információt a hírszerzők ellenőrizetlennek tartották, és az végül csak Alastair Campbell nyomására került be a kormány által prezentált jelentésbe.