A munkacsoport több magyar vonatkozású projektet is feltett a listákra, amelyek az ország európai vérkeringésbe való fokozottabb bekapcsolódását szolgálják.
Az első listán szereplő 18 projekt egy hatoda közvetlen összefüggésben áll Magyarországgal. Sorrendben a második projekt a Duna fejlesztése, hajózhatóságának javítása, amely elsősorban medermélyítési munkálatok elvégzését előfeltételezi a folyó szinte teljes magyarországi szakaszán.
A negyedik helyen szerepel a Lyon-Trieszt-Ljubljana-Budapest gyorsvasútvonal megépítése. Az óránként 160 kilométer sebességű vasút a tervek szerint 2015-re készül el és közelebb hozhatja Európa nyugati és délnyugati felét Magyarországhoz. Osztrák javaslatra a Budapest-Bécs útszakaszon vasúti fejlesztésekre is rábólintottak a munkacsoport tagjai.
A harmadik - területi kohéziót elősegítő - projektlistán is van magyar érdekeltségű, a Maribor-Pince-Zamárdi-Budapest autópálya (M7-es), amely az V. páneurópai közlekedési folyosó része.
Az Unióval szomszédos országok és az EU közötti közlekedési kapcsolat javítását szolgáló beruházásokból is profitálhat Magyarország. A listán szereplő két projekt: a Budapest-Szarajevó autópálya kapcsolat, és a Budapestet az ukrán határral összekötő vasúti és autópálya-fejlesztés (utóbbi lényegében az M3-as továbbépítése).
A kormány a ferihegyi repülőtér korszerűsítésére gondolva szívesen vette volna, ha a légikikötők fejlesztése is a TEN-program elsőrendű célkitűzései közé került volna. Ám a munkacsoport tagjai végül úgy ítélték meg, hogy a repülőterek fejlesztéséről maguknak a tagállamoknak kell gondoskodniuk. A légiközlekedés háttérbe szorulásából is kitűnik, hogy a páneurópai infrastruktúrafejlesztési politika elsősorban a vasúti és a környezetbarát közlekedési beruházásokat részesíti előnyben. A szárazföldi közlekedésen belül javasolt projektek többsége a vasúttal kapcsolatos, de a tengeri szállítás is elég nagy hangsúlyt kapott - mutatott rá a Bruxinfónak korábban Kazatsay Zoltán, a munkacsoport magyar tagja.
A jelentés a beruházások finanszírozásának kérdésével is behatóan foglalkozik, több fontos módosítást is kezdeményezve a jelenlegi gyakorlatban. A szakértők javasolják, hogy a beruházásokhoz nyújtott EU-támogatások elsősorban a strukturális és a kohéziós alapokból, továbbá az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott kedvezményes hitelekből származzanak. A jelentés egy új TEN-alap felállítását is javasolja, amely az eddigi 10 százalék helyett 20 százalékkal egészítené ki a nemzeti finanszírozást.
Forrás: Bruxinfo - Brüsszel