Bekeményít a kínai vezetés Hongkongban

Félmillióan vonultak utcára Hongkongban, az éppen hat éve tartó kínai uralom egy új nemzetbiztonsági intézkedése ellen. A törvénytervezet alapján kíméletlen szigorral léphetne fel az állam a hazaárulónak minősített politikai-vallási csoportokkal szemben. Hongkong úgy került a brit koronától Kínához, hogy különleges jogokat élvezhetnek az ott élők, de a hongkongiak attól tartanak, hogy ez a törvény sérti demokratikus kiváltságaikat.

Kedden ünnepelték Hongkongban a városállam Kínához csatolásának hatodik évfordulóját. Az esemény azonban úgy tűnik, hogy a politikusokon kívül sokakat nem érdekelt. A városállam lakóinak jelentős részét nem hatotta meg az sem, hogy erre az alkalomra ellátogatott hozzájuk Ven Csia-pa, Kína miniszterelnöke is. Kevesen voltak azok is, akik az egyik hivatalos megemlékezés közelében a kínai kommunista párt zászlait égették, és a rendőrséggel is összecsaptak, tiltakozásul a párt egyeduralma ellen.

A többséget más dolgok érdekelték. Legfőképp a védelmi törvény utóbbi időben rendszeresen emlegetett, és komoly vitákat kiváltó módosító tervezete, az úgynevezett a 23-as cikkely. A törvény keményen, akár életfogytig tartó büntetéssel sújtaná a titkos információk, államtitkok kiszivárogtatását, lehetővé tenné az államapparátusnak, hogy betiltsa azokat a kisebb politikai-vallási csoportosulásokat, amelyeket felforgatónak minősít a pekingi vezetés, és biztosítaná az állampolgárok otthonainak rendőrségi átkutatását is - házkutatási parancs nélkül.

Százezrek vonultak az utcára

Vallási csoportosulások, emberi jogvédő szervezetek, és újságírók mind attól félnek, hogy a törvény lehetőséget nyújt az államnak, hogy nyomást gyakoroljon tevékenységükre.

A rendőrség szerint 350 ezer - hírügynökségi jelentések szerint félmillió - ember vonult az utcára, hogy kinyilvánítsa ellenszenvét a törvény, és az annak elfogadását szorgalmazó hongkongi kormányzó, Tung Csi-hua ellen. A tiltakozók emellett a városállam csapnivaló gazdasági helyzetét, és a SARS-járvány rossz kormányzati kezelését is nehezményezték. A hajózási nagyvállalkozóból lett politikus Tungot sokan azzal vádolják, hogy igyekszik a pekingi vezetés kedvében járni, hogy elterelje a figyelmet a gazdasági helyzetről és sorozatos politikai baklövéseiről.

A hongkongiak zöme személyes szabadságjogait félti a törvény bevezetésétől, amelyet a Tung-hívek többsége miatt valószínűleg el is fogad a törvényhozás a jövő szerdára tervezett szavazáson. Az egyik demonstráló szerint "a törvény olyan átfogó, hogy mindenért amit teszünk megbüntethetnek" - idézi az AP. Mások szólásszabadságuk miatt aggódnak, de van aki rosszabbnak látja a helyzetet mint Kínában. A Los Angeles Times által megszólaltatott egyik tüntető, egy bankár szerint például, míg Kína úgy tűnik jó irányba halad a nyíltság felé, Hongkongban pont ellenétes folyamatok figyelhetők meg.

Peking szerint a törvény a hongkongiak akaratát tükrözi

Tung "aggodalmát fejezte ki" a tüntetők nagy száma miatt. Láthatóan nem sikerült korábbi kampányával meggyőznie a hongkongiakat, hogy jó lesz nekik a szigorú törvény. Hiába ígérte keddi közleményében, hogy a törvény nem befolyásolja a hongkongiak által eddig élvezett szabadságjogokat, és hiába nevezte annak elfogadását "alkotmányos kötelességnek".

Az pedig, hogy egy pekingi kormányszóvivő szerint a törvény a hongkongiak akaratát tükrözné, a demonstráción megjelentek számát tekintve meglehetősen kétséges.

Hétfőn a brit és az amerikai kormányzat, valamint az ENSZ is kritikákkal illette törvénytervezetet. Szerintük ugyanis a 23-as cikkely aláássa a városállam számára Kínához való visszacsatolásakor biztosított szabadságjogokat, "az egy ország két rendszer" elvét.