Fegyveresek őrzik a betiltott afgán énekesnőket

Továbbra is embertelen körülmények között él a legtöbb afgán nő. Kabulban, az afgán fővárosban ma is burkát kell viselniük, nyilvánosan pedig nem énekelhetnek. Az ország távolabbi részein azonban ennél is rosszabb a helyzet: úgy adják-veszik őket férjeik és fivéreik, mint a vagyontárgyakat. Ha pedig nem engedelmeskednek a férfiak akaratának, akkor brutális büntetés, rosszabb esetben halál vár rájuk.

Szigorú szabályok között élnek az afgán nők, annak ellenére, hogy a szabadságjogaikat és mindennapi életvitelüket korlátozó tálib hatalmat másfél éve megdöntötték. Továbbra is az egész fejet, testet eltakaró burkát kell viselniük, nem énekelhetnek nyilvánosan, és súlyosan megsértik emberi jogaikat. Egyes tartományokban pedig nem ritka az sem, hogy eladják őket.

"Nem értem, miért nem vehetjük fel énekeinket és játszhatjuk le őket a rádióban" - mondta a BBC-nek Najiba Samin. Az asszony, aki énektanárként dolgozik egy kabuli iskolában, hasonlóan szigorú szabályok között él, mint a többi afgán nő. Bár a zeneiskolában énekelhet, óra közben egy fegyveres őrnek kell a terem ajtaja előtt ülni, nehogy szélsőségesek rátörjenek, amiért megsérti a szokásokat.

"Most is azok vannak hatalmon, akik korábban ezeket az intézkedéseket hozták. Ennek ellenére mindig azt mondom magamnak, folytatnunk kell a harcot jogainkért, bár sokan próbálnak megállítani minket" - mondta az asszony. Nem csak Samin, de a nők többsége is úgy gondolja, hogy szinte semmi nem változott a tálibok bukása óta, az afgán asszonyok még mindig legalapvetőbb jogaikért küzdenek. Rachel Wareham, egy német egészségügyi szervezet munkatársa szerint az afgán nők többsége még most is fogolynak számít.

Kabultól, a fővárostól távol lévő területeken, ahova az amúgy is gyenge központi kormányzat ereje nem ér el, a helyzet még ennél is rosszabb. A pakisztáni határ közelében lévő Shinvari tartomány például ópiumcsempészetéről és nőkereskedelméről híres a mai napig. Egy, a tartományban élő nő a BBC-nek azt mondta, a férje azért adta el tíz évvel korábban, mert egy másik nővel házasodott össze, így már nem volt szüksége rá.

Férje annak ellenére adta el, hogy három közös gyerekük volt. "Megtiltották, hogy látogassam a gyerekeimet. A fiam meghalt, gondolom, meghasadt a szíve, mikor arra kényszerítettek, hogy elhagyjam el a gyermekeimet. A lányomat sem láthattam" - mondta az asszony.

A tartományban egy asszony ára 3000 dollár (680 ezer forint). Általában büntetésből adják el a nőket, vagy egyszerűen azért, mert családjuknak pénzre van szüksége. Olyanok vagyunk, mint a csirkék - panaszkodott a BBC-nek egy afgán nő.

Az engedelmességen kívül pedig nincs más választásuk az afgán asszonyoknak. Ha ugyanis valamelyikük nem hajlandó fejet hajtani férje akaratának, akkor keményen megbüntetik. A BBC például egy olyan esetről számolt be, amikor egy eladott nő visszaszökött családjához. Otthon viszont szörnyű büntetés várt rá: először leforrázták, majd egy autóhoz kötötték, kihúzták a sivatagba, ahol lelőtték.

A nők helyzete annak ellenére rossz, hogy Afganisztánban külön minisztéium foglalkozik velük. Túl sok mindent azonban a kormányzat sem tud tenni. Az afgán férfiak ugyanis ellenállnak a legtöbb egyenjogúsítási kísérletnek. Azt mondják: így van rendjén minden, ez a szokás, a hagyomány.