Hajszálon múlt a brit kormány szavahihetősége

Csupán egy szavazat többséggel döntött úgy a brit kormány hírszerzési adatokkal való esetleges visszaélését vizsgáló parlamenti bizottság, hogy Tony Blair szóvivője nem "turbózta fel" az iraki fegyverekről szóló titkosszolgálati jelentést. A BBC korábban azt állította, hogy Alastair Campbell nyomására került bele egy nem megfelelően megerősített információ a dokumentumba. A bizottság ugyanakkor számos kifogással illette a kormány azon tevékenységét, hogy megfelelő titkosszolgálati bizonyítékkal támassza alá az Irak elleni háborút.

Túlértékelték az iraki háború küszöbén azt az állítást, miszerint Irak 45 percen belül képes bevetni biológiai és vegyi fegyvereit - állapította meg az a brit parlamenti bizottság, amely azt vizsgálta, nem élt-e vissza Tony Blair és kormánya a hírszerzési adatokkal az iraki háború hazai támogatottságának erősítése érdekében. Csak egy vokson - a bizottsági elnök szavazatán - múlott ugyanakkor, hogy kimondják azt is, Alastair Campbell, a miniszterelnök szóvivője "felturbózta" az iraki fegyverekről szóló titkosszolgálati jelentést. A bizottság végül elvetette, hogy megállapítsa Campbell ilyen szerepvállalását, de 54 oldalas jelentésében számos esetben emelt kifogást a brit kormány azon tevékenységével kapcsolatban, hogy mindenáron titkosszolgálati jelentésekkel támasszák alá a Szaddám Huszein elleni háborút.

A Campbell-lel kapcsolatos állítás miatt a BBC és a brit kormány között végletesen kiéleződött az ellentét. A kormány felszólította a brit közszolgálati csatornát, kérjen bocsánatot az állítás miatt, maga Campbell pedig elfogultsággal vádolta a BBC-t. Tony Blair egyenesen abszurdnak nevezte azt a feltevést, hogy akár ő, akár bárki más a kormányból önhatalmúlag megváltoztatta volna az iraki háború megalapozásához összegyűjtött hírszerzési értesüléseket. Szerinte nem is lehet súlyosabb vádat felhozni egy miniszterelnök ellen annál, hogy a saját maga által hamisított hírszerzési adatok alapján küldte háborúba a hadsereget.

A BBC rádió névtelenséget kérő forrásra hivatkozva korábban arról adott hírt, hogy az Irak elleni háború indokainak egyik alapvető bizonyítékaként kezelt titkosszolgálati jelentésbe a titkosszolgálatok ajánlása ellenére, Tony Blair szóvivőjének, Alastair Campbellnek a nyomására került be az a megállapítás, hogy Irak 45 percen belül képes vegyi és biológiai fegyverek bevetésére. A bizottság kezdeményezte, vizsgálják meg Andrew Gilligan állítólagos kapcsolatait, aki a kérdéses BBC-tudósítást készítette.

A testület ugyanakkor kimondta, hogy a "45 perces" állítás nem érdemelte ki azt a fontosságot, amit neki tulajdonítottak, mert egyetlen és nem megerősített forrásból származott az információ. A bizottság a kormány hibájaként értékelte azt is, hogy Campbell vezetett bizonyos titkosszolgálati ügyekről folyó tárgyalásokat.

A párthovatartozás alapján erősen megosztott testület szerint megbízható bizonyítékok alapján nem lehet alátámasztani azokat az állításokat, hogy a kormányzat politikai céllal avatkozott be a titkosszolgálati anyagok felhasználásába. Ezt a kijelentést az ellenzéki tory képviselők ki akarták vetetni a bizottság jelentéséből.

A februári jelentés

A bizottság Campbell szerepe mellett megosztott volt abban a kérdésben is, hogy a miniszterek félrevezették-e a parlamentet az iraki fegyverekkel kapcsolatban, ugyanakkor kijelentette, Tony Blair hamis színben tüntette fel a második, februárban készített titkosszolgálati jelentés értékét, "így nem szándékosan ugyan, de rontott az amúgy is rossz helyzeten".

A februári dossziéban egyebek mellett szerepel egy, Szaddám Huszein nigériai urániumvásárlásáról szóló - utóbb hamisnak bizonyult -, állítás, amivel kapcsolatban megjegyezte a bizottság, hogy meglehetősen furcsa, hogy a kormány olyan bizonyítékra hagyatkozott, amelyek utóbb hamisítványnak bizonyult. A testület azt is megállapította, hogy Campbell és munkatársai túl nagy önállóságot kaptak a dokumentum elkészítéséhez, az anyag teljesen ellentétes hatást váltott ki, és alapvetően rossz döntés volt, hogy a miniszterelnök hivatkozott rá az alsóházban.

A bizottság teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy ebben a dossziéban egy amerikai egyetemista régebbi tanulmányát is felhasználták, mindenféle engedély nélkül.

Egyéb kifogások

A testület tagjai szerint a miniszterek megpróbálták megakadályozni őket munkájukban, így nem engedték, hogy betekintsenek a titkosszolgálati papírokba és meghallgassák a titkosszolgálatok munkatársait.

A bizottság szerint a kormány túlzottan bízott az Egyesült Államok technikai felderítésében, illetve az iraki menekültek és disszidensek egyoldalú beszámolóiban.

A képviselők szerint a szeptemberi jelentés egyes helyeken túl magabiztosan fogalmazott, ugyanakkor még túl korai eldönteni, hogy a kormány állításai az iraki tömegpusztító fegyverekről helyesek voltak-e. A bizottság egyben felszólította a kormányt, vizsgálja felül a szeptemberi dossziéban szereplő megállapításait az iraki fegyverarzenálról.

A BBC vezetése megvédte a tudósítást

A BBC felső vezetése kiállt a hírszerkesztőség mellett. A társaság igazgatótestülete és az általános igazgató, Greg Dyke vasárnap este tanácskozott az ügyről. A találkozó után felszólították Alastair Campbellt, hogy vonja vissza azokat az állításait, miszerint a BBC iraki tudósításai egyoldalúak voltak.

Mint kijelentették, a társaságnak joga van közölni egy vezető titkosszolgálati forrás azon állítását, hogy a szeptemberi titkosszolgálati jelentést Campbell kívánságára változtatták meg.