Az első beteg, egy idős dél-karolinai férfi kórházi kezelése után már lábadozik. Június közepén szédülés, láz, hidegrázás tört rá azután, hogy horgászás közben megcsípte egy moszkitó. A korábban kizárólag Afrikában honos nyugat-nílusi vírust 1999 augusztusában észlelték először az Egyesült Államokban. New Yorkban ütötte fel a fejét, és azóta az 50 szövetségi állam közül már 44-re terjedt ki. Kanada 13 tartománya közül hatban ugyancsak kimutatták már a veszélyes vírust.
A vírus fő terjesztői a moszkitófélék (Culex), fő hordozói a madarak, ennek tudható be gyors térhódítása: a fertőzött moszkitók által megcsípett madarak véréből további, még meg nem fertőzött moszkitók lakmároznak.
A betegség nem azonostható egyértelműen
Az Egyesült Államokban tavaly 4156 személy betegedett meg, közülük 284 személy halt meg szövődményekben. A betegség gyors azonosítását nehezíti, hogy tünetei más betegségek, így a gyermekbénulás vagy a Parkinson kór ismertetőjeleire hasonlíthatnak. A fertőzötteknek ugyanakkor csak mintegy az egyötödénél lépnek fel a betegség tünetei, így a vírus jelenléte sokszor rejtve marad.Az idén a vírust 28 államban mutatták ki, de a dél-karolinai eset előtt csak gerinces állatokban és moszkitókban. A hatóságok rovarriasztókat javasolnak védekezésül, illetve hosszú ujjú inget és hosszú szárú nadrágot. A gondot az idén súlyosbíthatja, hogy a tavasz és a nyár eleje egy emberöltő óta példátlanul csapadékos volt, kedvező szaporodási feltételeket teremtve a vírust terjesztő moszkitóknak.
A hatóságok sok helyen fogtak irtóhadjáratba ellenük, hagyományos módszerekkel, de kétféle baktériummal is próbálkoznak, amely elpusztítja a moszkitó lárváját. A betegség minden év nyarán jelentkezik, s rendre korábban, mint az előző évben. A szövetségi kormány új tesztet bocsátott a vérbankok átszűrésére, mivel tavaly kiderült, hogy vértömlesztéssel és szervátültetéssel is terjedhet a vírus. Anyatejjel is.
A kutatók jelenleg kétféle új oltóanyag kifejlesztésén is dolgoznak, de néhány évig még aligha lehet rájuk számítani. A vírus jelentős pusztítást okozott a madárvilágban. Kaliforniában veszélyezteti az ottani kondorkeselyűt (Gymnogyps californianus), amelyet nemrég mentettek meg a kihalástól, tudatos tenyésztéssel számukat kétszázra bővítve. Az ornitológusok az idén több kondort beoltottak az egyik, még kísérleti oltóanyaggal.