A CIA elismerte tévedését

Elismerte hibáját az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) azzal összefüggésben, hogy George Bush elnök januári nyilatkozatába bekerülhetett az az állítás, miszerint Irak uránt próbált beszerezni Afrikából. Tenet pénteken elismerte, hogy a mondat a CIA jóváhagyásával maradt benne az elnökegy januári beszédében, noha a szakértőknek kétségeik voltak az értesülés megbízhatósága felől.

George Tenet, a CIA igazgatója pénteken szervezete nevében vállalta e mulasztást, amelynek nyomán rosszul tájékoztatták az amerikai polgárokat, miközben a szakértőknek kétségeik voltak e hírszerzési adatok minőségéről.

"Az elnöknek minden oka megvolt rá, hogy helytállónak vélje azt, ami a beszédben volt. Ennek a 16 szónak sohasem lett volna szabad bekerülnie az elnöknek írt szövegbe. Ez hiba volt." - közölte a CIA igazgatója. " Engem terhel a felelősség a beszédek szövegeinek jóváhagyásáért" - tette hozzá.

Bush elnök januárban, az unió helyzetéről elhangzott beszédében tett említést Irak afrikai uránvásárlási próbálkozásairól, miután e vádat a CIA helytállónak találta. Az elnök beszédének vitatott mondata: "A brit kormány úgy értesült, hogy Szaddám Huszein nemrég jelentős mennyiségű uránt próbált beszerezni Afrikából."

A kongresszusban előzőleg a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke, továbbá vezető kormányzati tisztségviselők is bírálták a CIA-t az Irakkal kapcsolatos téves információk "hanyag kezeléséért", s személyesen Tenet igazgatót is.

A CIA igazgatójának önkritikája előtt Pat Roberts, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke élesen bírálta George Tenetet azért, hogy a CIA "rendkívüli hanyagsággal kezelte" az uránügyet. Azzal vádolta az igazgatót, hogy a CIA kiszivárogtatásokkal sajtókampányt vezényel az elnök lejáratására.

Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó közölte, hogy a CIA előzetesen teljes egészében jóváhagyta az elnöki beszédet, pedig ha az igazgató azt mondta volna, hogy valamit vegyenek ki belőle, akkor az úgy lett volna. Rice leszögezte, hogy senkit sem hibáztat, és a Fehér Háznak "abszolút" bizalma van George Tenetben.

A demokrata ellenzék ugyanakkor levélben követelt magyarázatot a Fehér Háztól arra, hogy a kormány hamis értesülésekre hagyatkozott az iraki háború igazolására és azt az aggodalmukat is kifejezték, hogy az adatokat esetleg manipulálták vagy eltúlozták. A levél aláírói tavaly ősszel megszavazták azt a határozatot, amelyben a törvényhozás felhatalmazta az elnököt, hogy erőt alkalmazzon Irak ellen.

A Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Howard Dean, Vermont állam kormányzója pénteken kijelentette, hogy az ügy kezdi őt a Watergate-botrányra emlékeztetni és azt nem lehet George Tenet félreállításával lezárni. Richard Durbin szenátor szerint az elnök szavahihetősége a tét, ezért meneszteni azokat, akik felelősek az elnöki beszéd félrevezető nyelvezetéért.

John McCain arizoniai republikánus szenátor szintén felszólította a Fehér Házat, hogy nevezze meg és bocsássa el azokat, aki hibáztak. A CIA szóvivője kijelentette, hogy George Tenet igazgatónak nem áll szándékában lemondania és nem is kérték erre.