Pénzmosási botrány Szerbiában

Mladjan Dinkic szerb jegybankelnök csütörtökön magyarországi rendőrségi dokumentumokra hivatkozva állította azt, hogy Zoran Djindjic meggyilkolt szerb miniszterelnök egykori kabinetfőnöke és Zoran Zivkovic jelenlegi kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója pénzmosással foglalkozott.

A jegybankelnök és pártja, a G17 Plus - amelynek alelnöke Dinkic - az elmúlt napokban többször állította, hogy bizonyítani tudja egyes kormánytagok korruptságát, s csütörtökön sor került a "nagy leleplezésre". Dinkic sajtótájékoztatóján olyan dokumentumokból idézett, amelyeket a magyar rendőrség adott át június 25-én a szerb rendőrségnek.

A jegybankelnök szerint a dokumentumok tanúsága szerint Zoran Janjusevic miniszterelnöki tanácsadó és Nemanja Kolesar, a néhai miniszterelnök kabinetfőnöke - aki jelenleg a bankok szanálásával foglalkozó ügynökség igazgatója - összesen közel 1,8 millió eurót mosott tisztára egy Seychelle-szigeteki és egy ciprusi off-shore cégen át.

Dinkic felszólította a kormányfőt, hogy menessze Dusan Mihajlovic belügyminisztert, aki - szerinte - húsz napon át takargatta a bizonyítékokat a pénzmosásról. A jegybankelnök szerint a miniszterelnöknek is le kell mondania, ha kiderül, hogy tanácsadója valóban pénzt mosott. A belügyminiszter szerint a napok óta vádaskodó Dinkic ezúttal bakot lőtt.

Dusan Mihajlovic magyarázata szerint a jegybankelnök jogosulatlanul hozakodott elő rendőrségi információikkal, amelyeket a magyar rendőrség adott át a szerb kollégáknak azzal a kéréssel, hogy ellenőrizzék, törvényes ügyletről vagy pénzmosásról van-e szó. Hangsúlyozta, a magyar rendőrség nem állapította meg, hogy pénzmosás történt.

Mihajlovic szerint Dinkic azért hozakodott elő az aktákkal, mert nincs tisztában azzal, hogyan működik a rendőrség. Emlékeztetett arra, hogy csak 20 nap telt el azóta, hogy megkapták a magyar féltől a dokumentumokat, ráadásul azt is szem előtt kell tartani, hogy naponta több hasonló kérés érkezik. Felvetődik viszont a kérdés, mondta, hogy Dinkic miért vetemedett arra, hogy átvegye a rendőrség, az ügyészség és a bíróság szerepét, s bűnügyként állítson be olyan esetet, amelyet még nem vizsgáltak ki.

A belügyminisztérium közleménye szerint Dinkic tévesen értelmezte a magyar hatóságok által átadott dokumentumok "tartalmát, értelmét és indítékát", jogtalanul jutott hozzá a rendőrségi iratokhoz, s ezzel ártott a más országok rendőrségével együttműködésben folyó nyomozás sikerének.

A belgrádi tömegtájékoztatás szerint a belügyminisztériumban vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy miként kerülhettek a jegybankelnök kezébe a magyar rendőrség dokumentumai. Az ügy egyik érintettje, Zoran Janjusevic közleményében nem cáfolta, hogy külföldi vállalatok társtulajdonosa, de határozottan elutasította, hogy köze lett volna pénzmosáshoz. A tanácsadó pert helyezett kilátásba Dinkic ellen.

A vádakból és reagálásokból úgy tűnik, hogy Dinkic nem bizonyított semmit állításaiból, s a közeljövőben kiderül, hogy a G17 Plus népszerűsége a jegybankelnök felépése után tovább szárnyal-e, vagy inkább apadni kezd. A közgazdász-politikus mindenesetre nem adja fel: csütörtökön nyilvánosságra hozta a jegybank becslését, amely szerint a rendkívüli állapot feloldása után ugrásszerűen, 25 százalékkal nőtt az országból illegálisan kiáramló pénztömeg nagysága, s ha az állam a továbbiakban sem tesz semmit, akkor az év végére 1,252 milliárd dollár hagyja el törvénytelenül a súlyos gazdasági gondokkal küszködő országot.