Afganisztán: már nem háború, még nem béke

Bár gyorsan szétzúzták a tálib rezsimet az amerikaik és az Északi Szövetség csapatai, még mindig folynak a harcok a megmaradt tálibok és al-kaidások ellen. Noha a terroristatáborokat sikerült felszámolni, a tálibok vezérét, Omar mollát továbbra sem sikerült elfogni, csakúgy mint Amerika legnagyobb ellenségét, Oszama bin Ladent. 

Egy hónapot sem kellett várni, hogy a szeptember 11-i terrortámadásra reagálva az USA és szövetségesei támadást indítsanak a tálib uralom alatt levő Afganisztán ellen. Itt él vagy élt a tálibok vendégszeretetét kihasználva Amerika első számú ellensége, Oszama bin Laden, akinek terrorszervezete, az al-Kaida számos terrorista-kiképzőtábort tartott fent. Az Egyesült Államok őt tartotta felelősnek a 2001-es terrortámadásokért.

Néhány nappal később már az amerikai kormány a katonai akció tervén dolgozott. A lapok pedig arról írtak, hogy szeptember 11-i után néhány nappal több, néhány fős amerikai különleges egység tartózkodik Afganisztán területén. Október elején pedig egy ezer fős elit osztag tartott az északi szomszéd, Üzbegisztánba, hogy onnan segítse az akciót.

Maga a támadás és így a háború maga is innen számítandó, október 7-én, vasárnap indult, amikor is 15 bombázó 25 vadászgép kíséretében támadta Kabult és Kandahárt. Légi támaszpontokat, légvédelmi állásokat, tálib katonai létesítményeket, kiképzőtáborokat bombáztak és lőttek rakétákkal több hullámban amerikai és brit gépek. Szárazföldön pedig a tálibokkal régóta háborúzó Északi Szövetség csapatai csaptak össze az ellenséggel.

Az amerikaiak a szövetségeseikkel több mint egy hónapon keresztül heves bombázásokkal igyekezték felőrölni a tálib ellenállást, míg az Északi Szövetség a szárazföldön támadta a tálibokat. A tálibok egy hónapon keresztül jól tartották magukat, majd egyszerre csak sorra szenvedték el a vereségeket, vesztették el városaikat, és egyre több tálib állt át a másik oldalra. November 13-án az Északi Szövetség csapatai bevették a fővárost, Kabult is. Néhány nappal később már a tálibok központjának tartott Kandahár városában zajlottak véres harcok.

November 26-án Bonnban megkezdődött az Afganisztán jövőjéről szóló ENSZ-konferencia, ahol az országot irányító átmeneti kormány létrehozásának feltételeit vitatták meg.

Az amerikai tengerészgyalogosok először december 7-én keveredtek tűzharcba, de sértetlenül megúszták. Addigra már a tálib erőket nagyrészt felmorzsolták, akik leginkább csak kisebb rajtaütésekkel nehezítették az amerikaiak dolgát. A több törzsből és nemzetiségből álló Északi Szövetség a győzelem után felbomlott, az afgán hadurak egymást is támadták (akár az amerikaiak felhasználásával), hogy minél erősebb pozíciót vívjanak ki, tovább növelve a káoszt az országban.

A több hetes-hónapos hajtóvadászat ellenére nem sikerült elkapni a tálibok vezérét, Omar mollát, akit hónapokkal a rezsimének bukása után is láttak Afganisztánban, és aki még egy évvel később is küldött fenyegető nyilatkozatokat az amerikaiaknak címezve. Ugyanígy bottal ütik a főellenség, Oszama bin Laden nyomát is, aki állítólag Iránba, Pakisztánba, Üzbegisztánba, esetleg Csecsenföldre szökött.

A harci cselekmények nem szűntek meg: idén is indult amerikai hadművelet a tálibokhoz köthető erők ellen, valamint időnként még most is bombáznak tálib állásokat. Néhány héttel ezelőtt például több száz áldozata volt az összecsapásoknak.