Blair nem mond le

Nem szándékozik megválni hivatalától Tony Blair brit miniszterelnök. A kormányfő bízik abban, hogy harmadszor is győzelemre vezetheti a Munkáspártot és továbbra is Nagy-Britannia miniszterelnöke maradhat. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a  Munkáspárt támogatottsága folyamatosan csökken - bár még mindig népszerűbb a konzervatívoknál - és a brit választók fele Tony Blair miniszterelnök távozását akarja. A Munkáspárt a hétvégén tartja éves kongresszusát.

A brit kormányfő vasárnap megjelent, illetve elhangzott lap- és tévényilatkozataiban egyértelművé tette, hogy közmegítélésének meredek romlása ellenére sem kíván távozni a hatalomból. Kijelentette azt is, hogy helyes cselekedet volt a szövetségesek részéről Szaddám Huszein volt iraki elnök rendszerének eltávolítása.

Tony Blair, aki a kormányzó Munkáspárt vasárnap Bournemouthban megkezdődött éves kongresszusának nyitónapján adott élő interjút a BBC tévé heti politikai magazinműsorának, azt mondta: visszatekintve most is mindent pontosan ugyanúgy tenne, mint a háborúhoz vezető időszakban. Szavai szerint a világ biztonságosabbá vált Huszein eltávolításával, és Irak előtt is megnyílt annak lehetősége, hogy szilárd és virágzó demokráciává váljon, aminek "óriási hatása lesz a Közel-Kelet egészére".

Blair szerint Nagy-Britanniának semmi oka nincs arra, hogy bocsánatot kérjen bárkitől Irak miatt. A tömegpusztító fegyverek vitatott létéről kijelentette: pontosan ismert tény, hogy az előző iraki rezsimnek voltak ilyen fegyverei, sőt be is vetette ezeket saját lakossága ellen. Blair a fegyverek hollétéről szólva elvetette azokat az előzetes kiszivárogtatásokat, amelyek szerint a szövetséges feltáró bizottság arról fog beszámolni, hogy semmilyen tömegpusztító fegyvert nem talált Irakban. Blair azt mondta: még ő sem látta a bizottság jelentését, amely szerinte a héten nyilvánosságra kerül.

A miniszterelnök elvetette azokat a friss közvélemény-kutatási eredményeket is, amelyek szerint még a Munkáspárt tagságának relatív többsége is távozását kívánja a hatalomból, mondván: a közvélemény-kutatások "jönnek és mennek". Megerősítette - amint azt a The Observer című baloldali vasárnapi lapnak adott interjújában is kijelentette -, hogy nem kíván lemondani, mert "van egy munkám, és ezt továbbra is el kell látnom". Megerősítette azt is, hogy ha vezetésével a Labour egymás után harmadszor is választási győzelmet arat, akkor ő végig ki akarja tölteni harmadik kormányfői megbízatását.

Blair, akinek kormányát súlyosan megtépázta az iraki háború körüli belpolitikai botrány, és különösen a David Kelly kormányzati tanácsadó öngyilkossága keltette vihar, a The Observernek és a BBC tévének adott interjújában jelentette ki először egyértelműen, hogy indulni kíván harmadszor is a miniszterelnöki megbízásért.

A The Observer megrendelésére készült, a Blair-nyilatkozattal együtt közölt országos felmérés szerint azonban a Munkáspárt tagjainak 60 százaléka megkérdőjelezi az iraki háború jogosságát, és a tagság 40 százaléka azt szeretné, ha a miniszterelnök még a következő választások előtt távozna a kormány éléről. A The Sunday Timesban közölt közvélemény-kutatás szerint a kormányzó Munkáspárt választói támogatottsága már csak 30 százalékos, 3 százalékponttal alacsonyabb az ellenzéki konzervatívokénál. Ez a legrosszabb népszerűségi mutató azóta, hogy Blair 1994-ben átvette a Labour vezetését. A felmérések egyébként nem egyértelműek: a Financial Times hétvégi számában közölt adatok még mindig a Labour 9 pontos előnyét mutatták a toryk előtt.