A NATO-tagok elfogadták azokat a politikai irányvonalakat, amelyek alapján kiterjesztik a szervezet Afganisztáni tevékenységét. Ezekre az irányelvekre alapozva a katonai tervezők megkezdik a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) szárazföldi hadműveleteinek kidolgozását. A NATO akkor mond véglegesen igent a lépésre, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyja a mandátum kibővítését.
Az észak-atlanti szervezet augusztusban vette át az 5300 fős - köztük 26 magyar katona - alakulat parancsnokságát. A csapat megbízatásának kezdete, a tálib kormányzat megbuktatása óta gyakorlatilag Kabulba van bezárva. Az ország egyéb területein egyre romlik a közbiztonság. A vezetés főleg a jövőre esedékes általános választások biztonsága miatt aggódik. Már Hamid Karzai afgán elnök és az ENSZ főtitkára, Kofi Annan is a békefenntartó küldetés kibővítése mellett foglalt állást.
A mostani döntést az úgynevezett csendes módszerrel hozták meg NATO-tagok, aminek során a 19 tagállam hétfőig kapott lehetőséget arra, hogy ellenvetésekkel éljen a békefenntartók mandátumának kibővítése ügyében. Mivel senki nem jelzett ilyen szándékot, a döntést megerősítették.
A tervek szerint elsőként 400 német katonát irányítanának Kunduzba, Afganisztán északi részébe. Egy NATO-illetékes szerint a küldetés tervezése már meglehetősen előrehaladott állapotban van, és Lord Robertson, a szövetség főtitkára javasolni fogja az ENSZ-nek, hogy mihamarabb készítsék elő a szükséges határozatot - jelentette a BBC News.
Afganisztánban az ISAF-on kívül az amerikai hadsereg is folytat hadműveleteket az ország déli részén, a tálibok és az al-Kaida megmaradt egységei ellen.