A szerbiai hatóságok arra kérték a hágai Nemzetközi Törvényszéket (NT), hogy Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő jelen lehessen belgrádi perén, amely során két súlyos politikai bűntény miatt kívánnak ítélkezni felette. Erről a Danas című belgrádi napilap számolt be kedden.
A lap szerint a folyamodványt a szerb külügyminisztérium útján juttatják el Hágába. A külügyi tárca megerősítette, hogy a belgrádi kéréshez csatolták a vádiratot is, és a dokumentumokat már továbbították Szerbia-Montenegró hollandiai nagykövetségének, amely átadja az iratokat a nemzetközi büntetőtörvényszéknek.
A belgrádi kerületi bíróság szeptember 23-án emelt vádat Milosevic ellen Ivan Stambolic volt szerb elnök elleni gyilkosság és Vuk Draskovic ellenzéki pártvezér elleni merényletkísérlet ügyében. Milosevicen kívül perbe fogták Radomir Markovicot, a szerb titkosszolgálat volt parancsnokát, Milorad Bracanovicot, a szakszolgálat egykori helyettes parancsnokát, Nebojsa Pavkovic volt vezérkari főnököt, Milorad Lukovic Legiját, a vörössapkás osztag néven ismert állambiztonsági kommandó (JSO) egykori parancsnokát, illetve a JSO további öt tagját. (A szökésben lévő Legija a Zoran Djindjic szerb miniszterelnök elleni merénylet elsőrendű vádlottja).
A vád szerint Milosevic adott utasítást a gyilkosságokra
A Stambolic-gyilkosság volt a milosevici korszak talán legbrutálisabb politikai bűnténye volt. A politikus-üzletembert - aki egykoron Milosevic cimborája volt - 2000. augusztus 25-én, egy hónappal a milosevici rendszer bukását jelentő jugoszláv elnökválasztás előtt rabolták el, miután neve felmerült az elnökjelöltek között. Az idén március végén derült fény arra, hogy a volt elnököt még aznap kivégezték.
Vuk Draskovicra, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökére 2000. június 15-én lőttek rá a montenegrói Budvában lévő nyaralójában. A politikusra nyolc lövést adtak le, de csak könnyebben sebesült meg.
A vádirat szerint mindkét bűntényt vörössapkások hajtották végre Milosevic utasítására.
Egy belgrádi vizsgálóbíró és egy ügyész augusztus elején kihallgatás céljából felkereste Milosevicet scheveningeni börtönében. A háborús bűncselekményekkel és népirtással vádolt volt államfő nem volt hajlandó válaszolni kérdéseikre, s néhány napra rá egy belgrádi napilapban közzétette nyilvános levelében cáfolta, hogy köze volt a két bűntényhez.