Covic belgrádi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Koszovó függetlensége "szóba sem jöhet", mert ez voltaképpen határmódosítást jelent, ami újabb határváltoztatásokat vonna maga után. Aki Koszovó függetlenségén töri a fejét - mondta -, annak azon is el kell gondolkodnia, hogy az milyen hatással lesz Macedóniára, Montenegróra vagy Boszniára.
A belgrádi politikus már korábbi nyilatkozataiban is egyértelművé tette, hogy amennyiben a koszovói albánoknak megadatik a lehetőség, hogy népszavazással döntsenek a tartomány jövőjéről, úgy ezt a lehetőséget meg kell adni a boszniai szerbeknek is. Tévednek azok - mondta Covic -, akik azt hiszik, hogy Szerbia feldarabolásával lenyugszik a térség.
Covic értetlenségét fejezte ki ama felvetések miatt, hogy Szerbia nem tud csatlakozni az Európai Unióhoz, amíg nem veti le magáról "a felesleges teherként ránehezedő tartományát". Koszovó nem lehet alku tárgya, s ha a csatlakozás feltétele a tartományról való lemondás, akkor az országnak inkább nem kellene belépnie az EU-ba - vélekedett a miniszterelnök-helyettes.
Covic nyilatkozata alig egy nappal azután hangzott el, hogy Belgrádban és Pristinában tárgyalt Marc Grossman, a politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár, aki tárgyalópartnerei elé tárta azt a washingtoni elképzelést, hogy 2005 közepén kezdődjenek meg a tárgyalások Koszovó államjogi státusáról, ha addig a tartomány eléri a demokratizálódásban megkövetelt szintet.
Covic szerint Belgrád egyetért a washingtoni felvetéssel, de szorgalmazza, hogy a tartomány elé támasztott követelmények teljesítése pontosan mérhető legyen.