Legkevesebb 20 ember meghalt, 300 pedig megsérült, amikor szombat délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor két robbanás rázta meg Isztambul belvárosát. Az egyik detonáció a város legnagyobb, Nevé-Salom nevű zsinagógája, a másik pedig egy közelben lévő kisebb zsinagóga mellett történt. A második robbanás több ablakot betört és megrongálta a környéken parkoló autókat.
Az áldozatok pontos száma egyelőre kérdéses. Bár korábban a török Belügyminisztérium is több mint 23 áldozatról adott hírt, később a BBC és a török egészségügyi hatóságok azt közölték, hogy az akciókban 20-an haltak meg. A Reuters brit hírügynökségnek azonban - a helyszínen tartózkodó rendőrök - korábban azt jelentették, hogy több mint 24 halottat találtak. Az isztambuli főrabbi úgy tudja, hogy a két zsinagógában összesen 300-an tartózkodtak a detonációk idején.
Az isztambuli rendőrség vizsgálja a robbantások körülményeit. A török Belügyminisztérium közlése szerint autóba rejtett pokolgépek robbantak. Sok a súlyos sérült, így a halottak száma tovább emelkedhet.
A robbantások helyszíneit lezárták, szemtanúk szerint a környéken sokfelé hevertek emberi maradványok a földön a detonációk után. Egy helyi lakos szerint a környék olyan, mintha háború dúlt volna - írja a BBC.
Abdullah Gül török külügyminiszter szerint nemzetközi kapcsolatai is lehettek a merénylőknek. A miniszter szerint a robbantásokat nem autóba rejtett pokolgépek, hanem öngyilkos merénylők okozták. A török külügyminiszter nem zárta ki, hogy az akcióhoz köze lehet az Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezetnek. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a Reuters brit hírügynökségnek kijelentette: "Ez a terrorakció az egész emberiség ellen irányult".
Három személyt állítottak elő a robbantásokkal kapcsolatban a szombati események után az antiterrorista egységek - állítja internetes honlapján a Hürriyet című török napilap. A szóban forgó három személy kihallgatásán a török titkosszolgálat képviselői is részt vettek - adta hírül az MTI a lap információját. A kihallgatott személyek nemzeti hovatartozása, illetve az, hogy valamely szervezethez tartoznak-e, egyelőre nem ismeretes. Egyikük állítólag nő, és arcát is eltakaró kendőt viselt.
A Nevé-Salom zsinagóga 1986-ban fegyveres támadás színhelye volt. Egy palesztin fegyveres 22 vallásos zsidót mészárolt le, hat embert pedig megsebesített egy sabbati istentiszteleten - írja a BBC. Hat évvel később a síita Hezbollah fegyveres csoport áldozatokat nem követelő pokolgépes merényletet követett el a zsinagóga ellen.
Törökországban mintegy 35 ezer török állampolgárságú zsidó él, akiket honfitársaik csak muszevi néven emlegetnek, az isztambuli zsidó közösség csaknem 27 ezer lelket számlál. A közel 70 milliós Törökországban, ahol a lakosság 99 százaléka muzulmán, a zsidó közösség alkotja a második legnagyobb kisebbséget az örmények után, akik körülbelül 45 ezren vannak.
A merényletek miatt Szilvan Salom izraeli külügyminiszter a "gonosz erőivel" szembeni harcra szólította fel a nemzetközi közösséget. "A világ egyetlen országa sem védett a terrorizmussal szemben, ezért minden államnak harcolnia kell a gonosz erői ellen" - mondta Salom az izraeli katonai rádióban.
"A két zsinagóga közelében elkövetett merénylet a türelmetlenség és az elutasítás elfogadhatatlan kifejeződése, amelyet gyökerestől ki kell irtani" - fogalmazott az Európai Unió nevében kiadott közleményben Javier Solana, az unió külpolitikai főképviselője. Jacques Chirac pedig felszólította a világ országait, hogy "szilárdítsák meg elkötelezettségüket az antiszemitizmus, az intolerancia és a terrorizmus elleni közös harc iránt". Kofi Annan ENSZ-főtitkár és az Arab Liga is elítélte a merényletet.
Adam Ereli az Egyesült Államok külügyi szóvivője azt közölte, hogy az Egyesült Államok erősen áll szoros szövetségese, Törökország mellett a terrorizmus elleni harcban. Minden lehetséges módon segítséget nyújtunk a török kormánynak, hogy válaszoljon erre a szörnyű terrorcselekményre - közölte a szóvivő. Hozzátette: Colin Powell külügyminiszter telefonon beszélt török kollégájával, Abdullah Güllel, és az Egyesült Államok legmélyebb együttérzését fejezte ki az áldozatoknak.
Az akcióért egy szélsőséges iszlamista szervezet, a Nagy Iszlám Keleti Harci Front vállalta a felelősséget - írja a BBC. Az isztambuli robbantásokat elkövető terrorszervezet 1985-ban alakult, a szigorú iszlám törvénykezésen, a saríán alapuló államberendezkedésért küzd. Utolsó ismert vezérét három évi fogva tartás után 2001 áprilisában halálra ítélte az isztambuli állambiztonsági törvényszék, mert az indoklás szerint fegyverrel tört az ország alkotmányos rendjének megváltoztatására.
A csoport tagjai több pokolgépes merényletet követtek el különböző célpontok ellen az évek során. A szervezet 2000-ben számos török előadót és művészt "halálra ítélt", köztük az Európa-szerte ismert popsztárt, Tarkant is. A török média azonban kételkedik abban, hogy a szervezet képes lenne ilyen arányú támadások elkövetésére. A török belügyminiszter nem zárta ki, hogy a szombati isztambuli merényletekhez köze lehet az al-Kaida terrorhálózatnak.