Kudarc Brüsszelben: nem szavaznak az EU-alkotmányról

A tagok és a csatlakozó országok nem jutottak kompromisszumra az uniós alkotmány ügyében, így elmaradt a tervezet megszavazása a Brüsszeli EU-csúcson. Az alkotmány ügyében több témában nem volt meg az egyetértés az országok között. Viták folytak többek között az Európai Bizottság majdani összetételéről, és a kereszténység megemlítéséről az alkotmányban, de a kulcskérdés a miniszterek tanácsának szavazási rendszere volt. Emiatt Lengyelország például az alkotmány megvétózásával fenyegetett. Silvio Berlusconi, az unió soros elnöke eredetileg vasárnap hajnalig adott időt a viták lezárására, ám azokat már szombaton felfüggesztették.

A folytatódó bizonytalanság jegyében kezdődött szombaton az EU-tagállamok és a csatlakozó országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója, amelynek döntésre kellett volna jutnia az unió alkotmányos szerződéséről. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök a soros elnökség nevében a csúcs első napján bejelentette, hogy ha vasárnap hajnalig nem sikerül megállapodást elérni, akkor a következő soros elnökségre hagyja a kormányközi konferencia befejezését. A tagok és a csatlakozó országok közötti tanácskozások azonban már szombat délután félbemaradtak - jelentette az MTI.

A hírügynökség egybehangzó brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy az Európai Unió olasz elnöksége a délután 14 órakor kezdődött munkaebéden bejelenti: nem sikerült megállapodást elérni a kibővített Európai Unió jövendő alkotmányáról.

Indulásra készek az államfői gépek

A diplomaták szerint az állam és kormányfők az ebéd során nyilatkozatot készítenek elő, amelyben a tárgyalások elnapolását jelentik be, de azok folytatásának menetrendjét nem rögzítik. Az olasz soros elnökséghöz közel álló források úgy tudják, nem tudtak megállapodni a 25-ök az EU-n belüli szavazati arányokról, Silvio Berlusconi miniszterelnök pedig nem akar visszalépni az eddig elért eredményektől.

A gyors befejezésre utal az is, hogy brüsszeli repülőtéri információk szerint a küldöttségek gépeit indulásra kész állapotba helyezték.

A legutóbbi módosított kompromisszumos javaslatokon alapuló szövegtervezetről pénteken folytatott vita is meddőnek bizonyult.

A spanyoloknak és a lengyeleknek nem tetszett a szavazás rendje

A legnehezebben kezelhető nyitott kérdés a miniszterek tanácsában alkalmazandó szavazási rend ügye, mert e tekintetben egyelőre sem Lengyelország, sem Spanyolország nem adta jelét, hogy kész lenne elmozdulni az alkotmánytervezetben szereplő megoldást mereven ellenző álláspontjáról. Leszek Miller lengyel miniszterelnök szerint országa meg fogja vétózni az alkotmány elfogadását, ha erre a problémára nem sikerül kielégítő megoldást találni.

Az eredménytelen plenáris ülés után Berlusconi külön-külön megbeszéléseken - "gyóntatásokon" - találkozott azoknak a tagországoknak a vezetőivel, amelyek a legnagyobb eséllyel járulhatnak hozzá a végső kompromisszumok kialakításához. Szombat hajnali egy óráig 13 ilyen megbeszélést folytatott - többek között Millerrel, José Maria Aznar spanyol miniszterelnökkel, Jacques Chirac francia elnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral -, de érdemi előrelépés az elhangzott nyilatkozatok szerint ezeken sem történt.

Az olasz miniszterelnök szombaton kora reggel folytatta a "gyóntatásokat", és azt tervezi, hogy ezek alapján a 11 órára tervezett plenáris ülésen újabb átfogó javaslatcsomagot terjeszt elő.

Sok témában nincs még egyetértés

Nem a szavazási rendszer ügye az egyetlen probléma, amely még mindig függőben van. Továbbra sincs konszenzus az Európai Bizottság majdani létszámának és összetételének a meghatározása, a minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatal alkalmazási körének kiterjesztése, valamint a kereszténységnek az alkotmányban történő megemlítése körül.

Általános vélemény szerint azonban a kulcskérdés a szavazási rendszer problémája, és ha ezt valamilyen kompromisszumos formulával sikerül eldönteni, a többi is rendeződni fog.

Berlusconi hiába titkolta kulcsfontosságú javaslatait

Berlusconi "titkos fegyvere"

Berlusconi néhány nappal a csúcs előtt jelezte, hogy végső eshetőségként tartogat egy olyan javaslatot, amely kielégítheti Lengyelország és Spanyolország igényeit. Azt is közölte azonban, hogy ezt csak "az utolsó pillanatban" fogja elővenni. Az újabb fejlemények ismeretében úyg tűnik, javaslatai nem találtak kedvező fogadtatásra, pedig Berlusconi azt várta, hogy három indítványa révén átfogó megállapodás válik lehetővé.

Az olasz miniszterelnök, az Európai Unió soros elnöke egyúttal azt is közölte, Spanyolország és Lengyelország elfogadta, hogy tanulmányozzák a nizzai szerződés szavazási rendszerének lehetséges alternatíváit.

Egyelőre nincsenek megbízható értesülések arról, milyen megoldásra gondolt az olasz miniszterelnök. Diplomáciai források szerint például egy olyan változat képzelhető el, hogy némileg módosítanák (felemelnék) a szavazási rendszerben érvényes küszöböket (a tagállamok 50 százaléka, illetve az unió össznépességének 60 százaléka), egyidejűleg későbbre - esetleg 2014-re - halasztanák a rendszer bevezetését.