A Szent Miklós-napi kiáltvány címet viselő nyilatkozat szerint Koszovó területét - hasonlóan Boszniához - meg kell osztani két entitásra, szerbre és albánra, mert csak így lehet megakadályozni a szerbek kivándorlását és elűzését. Nem politikai kérdésről, hanem a szerbek fennmaradását szavatoló javaslatról van szó, amely lehetővé tenné a szerb menekültek tömeges visszatérését, a gettók felszámolását, szavatolná a szerbek szabad mozgását, s visszatérhetne a tartományba "a szerb hadsereg és rendőrség" - fogalmaz a dokumentum.
A nyilatkozat leszögezi, hogy Koszovó Szerbia, illetve Szerbia-Montenegró elidegeníthetetlen része, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával összhangban a tartománynak vissza kell térnie Szerbia fennhatósága alá. A Fonet belgrádi hírügynökség által ismertetett nyilatkozat követeli az ENSZ-protektorátus ideje alatt létrehozott koszovói vámhivatal bezárását és a polgári védelmi feladatok ellátására alakult Koszovói Védelmi Hadtest feloszlatását. Bírálja a belgrádi hatalmat, amiért nem képes Koszovóban megvédeni a szerb érdekeket.
Az UNMIK a múlt héten hozta nyilvánosság koszovói rendezési tervét. A nyolc pontban megfogalmazott feladatokat 2005 közepéig kell teljesíteni ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a tartomány államjogi státusáról. Noha az UNMIK tervét elfogadta az Európai Unió és a minap az ENSZ BT-is, a dokumentumot azonnal elvetették a belgrádi és a koszovói szerb politikai vezetők. Leginkább azt sérelmezték, hogy a rendezési terv megelőlegezi Koszovó függetlenségét, mert a BT-határozattal ellentétben egy szóval sem említi, hogy a tartomány Szerbia-Montenegró része, s csak ideiglenes jelleggel van az ENSZ igazgatása alatt.
A belgrádi észrevételek ellenére az ENSZ nem módosította a tervet. Néhány nappal a dokumentum nyilvánosságra hozatala után a szerb kormány Koszovóval foglalkozó koordinációs központja is bemutatta saját rendezési tervét, amely tartalmazza mindazon megállapításokat, amelyek kimaradtak az UNMIK tervéből.