A népesség száma az Európai Unió 15 tagországában az elmúlt tíz évben 14 millió, ezen belül tavaly 1,3 millió fővel nőtt. A népességnövekedés egyik legfontosabb oka a bevándorlás. Az 1990-es években minden korábbinál nagyobb bevándorlási hullám érte el az EU-tagokat. A bevándorlás 2002-ben Németországban, Olaszországban, valamint Nagy-Britanniában volt a legnagyobb. Az elmúlt évben az Unióban - Németország, Görögország és Olaszország kivételével - többen születtek, mint amennyien meghaltak, de a népességnövekedés több mint háromnegyedét a bevándorlók adták.
Európa népessége ezzel párhuzamosan folyamatosan öregszik: míg a 20. század elején az európai lakosság 35 százaléka volt 15 évesnél fiatalabb, ma ez az arány már csak 19 százalék. Az uniós lakosság 16 százaléka 65 évesnél idősebb. A legfiatalabb jelenleg Írország, Luxemburg és Nagy-Britannia, a legöregebb pedig Olaszország, Görögország, valamint Svédország lakossága. Tavaly a halálozások száma 60 ezerrel nőtt az EU-ban. A két leggyakoribb halálozási ok továbbra is a keringési rendszer betegségei (a halálesetek 40 százaléka) és a rosszindulatú daganatos megbetegedések (30 százalék).
A férfiak születéskori várható átlagos élettartama 2001-ben az unióban 75,4 év, a nőké 81,6 év volt. A férfiak kilátásai az EU-tagok közül Svédországban (77,5 év), Olaszországban (76,7 év) és Ausztriában (75,9 év) a legjobbak, a nőké Franciaországban (83 év), Spanyolországban és Olaszországban (82,9 év). A férfiak születéskor várható átlagos élettartama Írországban és Dániában (73, illetve 74,3 év), a nőké Dániában (79 év) és Portugáliában (80,3 év) a legalacsonyabb. A magyar nők születéskor várható élettartama 5,1 évvel a férfiaké 7,2 évvel rövidebb, mint uniós társaiké.