Saron állása nagy veszélyben van

Egyelőre nem hajlandó lemondani Ariel Saron izraeli miniszterelnök, de már saját pártja sem bízik teljesen ártatlanságában: a háttérben megkezdődött a vita lehetséges utódjáról. A miniszterelnök neve két korrupciós ügyben is felmerült, és az ügyészség vizsgálja, hogy vádat emeljenek-e Izrael kormányfője ellen.

Saron bajban van

Ariel Saron izraeli miniszterelnök csütörtökön határozottan kijelentette, hogy nem mond le, és nem tett semmi törvényelleneset. Ennek ellenére pártjában, a jobboldali Likudban is azon gondolkoznak, hogy ki lehet esetleg az utódja, értesült a BBC. A miniszterelnök két korrupciós ügyben is érintett lehet, és mindkettőben nyomoznak Gilad nevű fia ellen is. A miniszterelnök népszerűsége megcsappant: egy közvélemény-kutatás szerint az izraeliek 53 százaléka szerint sáros a gyanús ügyekben, és 49 százalékuk szerint vagy le kellene mondania, vagy legalább a nyomozás végéig vissza kellene vonulnia. Az izraeli parlamenti ellenzék legerősebb pártjának, a Munkapártnak egyik vezető politikusa azonnali távozásra szólította fel Saront. Az izraeli igazságügyi minisztérium dolgozói szerint hamarosan kiderül, hogy vádat emel-e az ügyészség a miniszterelnök ellen.

A két ügy közül az egyiket csak most kezdték el vizsgálni, a másik már évek óta húzódik. Mindkettő évekkel ezelőtt történt esetleges visszásságokról szól. Az újabban kipattant ügy David Appel vállalkozóhoz kapcsolódik. A gyanú szerint Appel kenőpénzt adott a Saron családnak a kilencvenes évek végén, hogy az akkor éppen külügyminiszter Ariel Saron járjon közben egy görög turisztikai befektetése érdekében. Appel ellen már vádat emeltek. Az ügyészség szerint Appel hatalmas fizetésért tanácsadóként alkalmazta görögországi beruházásához Saron Gilad nevű fiát, akinek semmilyen tapasztalata nem volt az idegenforgalomban. A nyomozáskor felmerült, hogy Gilad fizetéséből Ariel is gazdagodott. Appel ugyanakkor nagyon komoly összegekkel támogatta Saron kampányát, amit szintén megpróbálnak összefüggésbe hozni a görög üdülőparadicsommal és Saron feltételezett athéni lobbizásával.

A másik ügy Saron választási kampányához kapcsolódik. Akkor kiderült, hogy másfél millió dollárral többet költött kampányára, mint azt a törvény engedi. (Izraelben a miniszterelnököt közvetlenül választják, így a kampány Saron személyéről szólt.) A bíróság akkor úgy döntött, hogy Saronnak büntetésként az államkasszába be kell fizetnie a másfél milliót. Ezért megpróbált hitelt felvenni egy villájára, de amikor kiderült, hogy az ingatlan nem csak az ő tulajdona, akkor ez a terv megbukott. A gyanú szerint Saron végül úgy tudta befizetni a pénzt, hogy azt Cyril Kern dél-afrikai vállalkozó finanszírozta. Azonban az izraeli törvények tiltják, hogy külföldről kapjon támogatást politikai célra szervezet vagy személy. Az ügyészség szerint a pénzt ezért Kern Afrikából Saron fiaianak, a már említett Giladnak, illetve Omrinak a számláján helyezte el, de a pénz végül a miniszterelnök apához jutott.

Saron októberben már hét órát töltött a rendőrségen, és kihallgatásakor minden vádpontot tagadott. Először fordul elő, hogy izraeli miniszterelnök ellen vádemelést fontolgat az ügyészség, de nem ez az első korrupciós botrány ezen a poszton Izraelben. 1977-ben Jichak Rabinnak kellett lemondania, amikor kiderült, hogy felesége nevén titkos bankszámlája van az USA-ban. 1999-ben Netanjahu mondott le, amikor a felmerült ellene a gyanú, hogy sikkasztott a költségvetésből. 2001-ben pedig Ehud Barak kapott kínos kérdéseket a sajtótól 1999-es kampányának finanszírozásával kapcsolatban.