Az EFE hírügynökség személyzeti képviselője Miguel Platon hírigazgató lemondását követeli, mivel az megakadályozta a merényletekről való objektív hírközlést. Platon cenzúrának vetette alá a hírügynökséget azzal a céllal, hogy segítse az Aznar-kormányt. Az EFE-nek már a merényletek napján tudomása volt egy arab gyanúsítottról és annak arab nyelvre beállított mobil telefonjáról, ám ezt a hírt felsőbb utasításra vissza kellett tartaniuk.
Steven Adolf, a Külföldi Tudósítók Madridi Egyesületének főnöke azzal vádolja a volt kormányt, hogy tudatosan vezette félre az újságírókat. A merényletek estéjén az Információs Minisztérium felhívott több akkreditált tudósítót azzal a kéréssel, hogy tudósításukban egyértelműen az ETA baszk terrorszervezetet nevezzék meg a robbantások végrehajtójaként.
Komoly kritikával illette a spanyol kormányt Kofi Annan ENSZ főtitkár is, mivel a szervezet valótlan információk alapján ítélte el határozatában az ETA-t, mint a robbantásokért felelős terrorszervezetet.
Angel Acebes belügyminiszter bejelentette, hogy a rendőrség fokozottabb ellenőrzést vezet be a kikötőkben, repülőtereken, sportstadionokban, valamint fokozza a közlekedési-, kommunikációs-, és energiahálózatok végelmét. A katonaság fokozza a határok, a légtér és a felségvizek ellenőrzését. Minden konkretizálás nélkül bejelentette, hogy a merényletek felderítése döntő szakaszába érkezett.
Hírügynökségi információk szerint a spanyol rendőrség forró nyomott fogott Barcelona észak-afrikai lakossága között, ahol a merénylet elkövetésével vádolt marokkói Dzsamal Zugam tettestársait sejtik. A brit Evening Standard információi szerint Zugam szoros kapcsolatban állt az al-Kaida európai főnökével, Abu Katadával, mielőtt azt 2002 végén Nagy-Britanniában letartóztatták.