Álomnak tartják a szerbek a koszovói rendezési tervet

Két héttel a Koszovón végigsöprő erőszakhullám után Pristinában szerdán bemutatták a soknemzetiségű társadalom megteremtését célzó koszovói rendezési terv végrehajtásának menetrendjét. A dokumentumot Harri Holkeri, a koszovói ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) vezetője és Bajram Rexhepi koszovói kormányfő tárta a nyilvánosság elé. A rendezési terv célja, hogy Koszovóban jogegyenlőségen alapuló, soknemzetiségű társadalmat hozzanak létre, amelynek minden tagja biztonságban érezheti magát. Belgrád bírálta az elképzelést, mondván, az elmúlt hetek szerbellenes pogromjai is azt igazolják, hogy Koszovóban csak a közösségek elkülönítésével lehet nyugalmat teremteni.

Bemutatta rendezési tervét Koszovóban Harri Holkeri, a tartomány ideiglenes ENSZ-vezetője és Bajram Rexhepi koszovói kormányfő. Holkeri szerint a 125 oldalas dokumentum "olyan helynek írja le Koszovót, amilyet bárki megkívánhat magának: békésnek, jogtisztelőnek, ahol mindenki biztonságban van". A rendezési terv célja, hogy ilyen társadalmat teremtsen Koszovóban.

Holkeri tavaly decemberben mutatta be a nemzetközi közösség rendezési tervét, amely felvázolja a soknemzetiségű demokratikus koszovói társadalom ismérveit. A szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum taglalja a rendezési terv végrehajtásának módját és részletes menetrendjét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a dokumentumban foglalt normák teljesítésének függvényében 2005 közepén dönt arról, hogy megkezdődhetnek-e a tárgyalások a tartomány végleges státusáról.

A rendezési terv végrehajtását taglaló dokumentum két héttel azután lát napvilágot, hogy Koszovón véres erőszakhullám söpört végig, amelynek 28 halálos áldozata és több száz sebesültje volt. Leégett közel 350 szerb család otthona s több mint 30 pravoszláv templom és kolostor.

Holkeri szerint az erőszakhullám "rákényszerítette az UNMIK-ot és a pristinai kormányt, hogy megmutassa: a rendezési terv még mindig érvényes". Az ENSZ-adminisztrátor szerint a normák teljesítéséhez szükség lesz Belgrád együttműködésére. Belgrád azonban hamvába holt ötletnek tartja a rendezési tervet.

A szerb vezetés szerint a koszovói pogrom is azt bizonyítja, hogy a soknemzetiségű társadalom megteremtése megvalósíthatatlan álom. Belgrád meg akarja értetni a nemzetközi közösséggel, hogy csakis a két etnikum egyfajta különválasztása, a szerbek és az albánok területi autonómiája, a tartomány kantonokra való felosztása szavatolná a békét, illetve a koszovói szerbek fennmaradását és biztonságát. Egyre világosabb azonban, hogy Belgrád elképzelését nem fogadja el sem Washington, sem Brüsszel.