Szlovákiában szombaton este tíz órakor zárt be az 5863 választóhelyiség, ahol az ország polgárai tizenegy jelölt közül nevezhették meg, kit tartanak alkalmasnak arra, hogy a következő öt évben a köztársaság elnöke legyen, egyszersmind véleményt nyilváníthattak arról is, vajon akarják-e, hogy a parlament törvényben rendelje el az előrehozott választásokat.
Az előzetes eredmények szerint a legtöbb választó (32,7 százalék) támogatását az ellenzéki Vladimír Meciar volt kormányfő, a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) elnöke szerezte meg. Meciar mögött 22,3 százalékkal egykori leghűbb embere, de a később tőle elszakadt Ivan Gasparovic volt házelnök végzett, így a két hét múlva esedékes második fordulóban kettejük közül kerül majd ki a jelenlegi államfő, Rudolf Schuster utódja, az 1993 óta önálló Szlovákia harmadik köztársasági elnöke.
A választások előtt legesélyesebbként emlegetett Eduard Kukan jelenlegi külügyminiszter, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) jelöltje a szavazatok 22,1 százalékát kapta, így nem jutott tovább. Az eredmény miatt csalódottságának adott hangot Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő.
Kukan köddé vált esélyei miatt Dzurinda pártjának elnöksége hétfőn ülésezik, kedden pedig rendkívüli kongresszust tartanak. "Jómagam is elgondolkozom majd az egész pártot és természetesen a saját személyemet érintő kérdések fölött" - fogalmazott a csalódottságát és vegyes érzéseit nem titkoló Dzurinda, aki, mint mondta, legalább azzal vigasztalódhat, hogy az alacsony részvétel miatt eredménytelen volt az előrehozott választások érdekében, az elnökválasztással egyidejűleg tartott népszavazás. Az SDKÚ vasárnap reggel hivatalos nyilatkozatban is reagált a fejleményekre, amelyben megköszönte a Kukant támogató szavazatokat, egyszersmind beismerte: elszomorítónak találja, hogy Eduard Kukan nem jutott be a választás második fordulójába.
Elemzők szerint Meciar eredménye nem meglepő, hiszen rendkívül fegyelmezett és hűséges választóbázisa van. Meglepő viszont, hogy Meciar egykori szövetségese, majd Mozgalom a Demokráciáért (HZD) néven saját - parlamenten kívüli - pártot alapító ellenfele a második helyen végzett, és elképzelhető, hogy a második fordulóban Meciart is lekörözi. Ha így alakulna, az ellenzéki SMER (Irány) támogatását is élvező Ivan Gasparovicot az Európai Unió és a NATO várhatóan kevésbé hűvösen fogadná, mint Vladimír Meciart - vélekednek megfigyelők, akik szerint Meciar visszatérése sokkolhatja az európai intézményeket.
Lubomír Lintner, a kormányzó pártok egyikének, az Új Polgári szövetségnek (ANO) az alelnöke úgy vélte, hogy az elnökválasztás meglepő fejleményeinek okait Dzurinda politikai magatartásában kell keresni.
A tizenegy induló jelölt közül - a nyár elejéig még hivatalában maradó - jelenlegi államfő, Rudolf Schuster a szavazatok mindössze 7,4, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) támogatását is élvező kereszténydemokrata Frantisek Miklosko pedig 6,52 százalékát szerezte meg. A választási részvétel mindössze 47 százalék volt, messze a várakozások alatt maradt.
Az elnökválasztási fordulóval egy időben tartott népszavazás, amely az előrehozott parlamenti választások kérdéséről volt hivatott dönteni, eredménytelen lett, mivel a szavazásra jogosultaknak mindössze 35,8 százaléka vett részt a referendumon, a minimálisan előírt 50 százalék helyett.