A határozat - elfogadása esetén is csak - akkor lépett volna életbe, ha a megosztott szigetország két közösségének lakói, a törökök és a görögök az újraegyesítés mellett voksolnak a hét végén esedékes népszavazáson. Moszkva azért élt vétójogával, mert úgy ítélte meg, a határozattal befolyásolni próbálják a népszavazás kimenetelét - nyilatkozott Gennagyij Gatyilov orosz nagykövet, aki szerint a BT-eljárást a referendum után kellett volna lebonyolítani.
A BT többi tizennégy tagja a határozat mellett foglalt állást, de az orosz elutasítás miatt ez nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a dokumentum életbe lépjen (bármely állandó BT-tag vétója automatikus elutasítást jelent). Több más ország is jelezte, hogy nem érti, miért kell a határozatról a népszavazás előtt dönteni. Kofi Annan ENSZ-főtitkár viszont - még a voksolás előtt - a gyors elfogadásra kérte a BT-tagokat, azzal érvelve, hogy azzal a ciprusi lakosságot biztosítják arról: az ENSZ elkötelezett marad a sziget biztonságának megőrzése iránt. A javaslat mielőbbi szavazásra bocsátását sürgette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is.
A szombaton, mindkét közösségben egy időben tartandó népszavazáson a ciprusiak Annan tervéről szavaznak, amely föderális jellegű állam kiépítését vetíti előre a 30 év utáni újraegyesítést követően.
Ha a referendumokon igennel voksolnak, az újraegyesített sziget teljes területével tagja lesz az Európai Uniónak a jövő hét végétől. Ha a tervet elutasítják, egyelőre csak a görög szigetrész csatlakozik az EU-hoz. A legfrissebb felmérések szerint a ciprusi görög közösségben elutasítás, míg a török részen a terv jóváhagyása várható.
Oroszország Görögország régi szövetségesének számít, egyebek között a közös vallás köti őket össze. A ciprusi görögök ENSZ-képviselője a BT-szavazás után újságíróknak azt mondta, szerinte Moszkva úgy érezte, hogy az amerikai és brit törekvések kizárólag a törökök aggodalmait próbálják orvosolni.