A ciprusi görögök nagy többsége elutasította a sziget újraegyesítésére kidolgozott ENSZ-tervet a szombati népszavazáson és ezzel szertefoszlottak azok a remények, hogy a 30 éve megosztott szigetország két része együtt, egységes államként lép be az Európai Unióba május 1-jén.
A népszavazás eredményét szombat este hivatalosan jelentették be Nicosiában. A ciprusi görögök 75,83 százaléka elvetette az ENSZ tervét a sziget újraegyesítésére, a sziget tehát továbbra is megosztott marad. A törökök lakta Észak-Cipruson ugyan a szavazópolgárok 60 százaléka voksolt az újraegyesülésre, ám az ENSZ-terv sikeréhez mindkét országrészben az igen-szavazatok győzelmére lett volna szükség.
Az ENSZ újraegyesítési tervének kudarca azt jelenti, hogy csak a nemzetközileg elismert, görögök lakta Ciprusi Köztársaság válik az Európai Unió tagjává 2004. május 1-jén, kilenc másik országgal együtt.
A szavazás eredményének okait illetően athéni és ciprusi görög politikai megfigyelők messzemenően egyetértenek: az újraegyesítés melletti minden szóbeli kiállás ellenére a déli (ciprusi görög) politikusok elmulasztották felkészíteni a lakosságot egy olyan kompromisszumra, amely a kölcsönös öldöklések és a sziget 1974 évi kettéosztása után a hatalom megosztását irányozta elő a ciprusi török népcsoporttal - írja az MTI.
Ráadásul a görög cipriótáknak Tászosz Papadopulosszal éppen e döntő pillanatban egy olyan keményvonalas ember a vezetőjük, aki a lakosság azon részét képviseli, amely görögnek tekinti az egész szigetet és csak kisebbségként ismeri el a törököket. Nicosia - a Ciprusi Köztársaság fővárosa - nem retten el a Brüsszellel való civakodástól sem: "szívesebben nézünk szembe haragos tekintetekkel Brüsszelben, mint Törökország katonai túlerejével" - mondta a ciprusi elnök egy közeli munkatársa.
Az Európai Bizottság sajnálja az eredményt
Az Európai Bizottság mélységes sajnálatának adott hangot szombaton a ciprusi görögök döntése, az ENSZ rendezési tervének elutasítása miatt. A bizottság a népszavazás hivatalos eredményeit meg se várva, már az előrejelzések alapján állásfoglalást hozott nyilvánosságra Brüsszelben, amelyben az áll: bár ezzel egy egyedülálló lehetőség maradt kihasználatlanul a régóta tartó probléma megoldására, a testület természetesen tiszteletben tartja a ciprusi görögök demokratikus döntését. Ugyanakkor gratulált a ciprusi törököknek, akik többségükben megszavazták a két szigetrész egyesítési tervét, leszögezve: mindez azt mutatja, hogy ez a közösség egyértelműen szeretné megoldani a sziget problémáját.
Az EU-bizottság bejelentette, hogy megvizsgálják majd, miként lehetne segíteni Ciprus északi, törökök lakta részének gazdasági fejlesztését. Egyben közölte: elemezni fogja az így kialakult helyzetet, s ennek eredményeit az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxembourgi tanácsülése elé terjeszti.
Az Európai Bizottság teljes mértékben támogatta a szigetország újraegyesítésére kidolgozott ENSZ-tervet, s megpróbált kampányolni is mellette, de az elmúlt napokban már elismerte, hogy a ciprusi görögök ellenállása miatt nincs sok esély a terv elfogadására. Günter Verheugen, a testület bővítési ügyekért felelős biztosa szerdán, az Európai Parlament ülésén a ciprusiak figyelmébe ajánlotta, hogy nem létezik olyan megoldás, amely száz százalékig megfelelne bármelyik érintett félnek, s hogy ennél jobb rendezési terv nem lesz.
Az EU 1999-ben, az akkori ciprusi kormány kérésére beleegyezett abba, hogy a szigetország újraegyesítését nem szabja uniós csatlakozásának előfeltételéül. Verheugen azonban emlékeztetett: ezt annak a hallgatólagosan elfogadott egyetértésnek alapján tette, hogy az érintett felek - ide értve a ciprusi kormányt - minden tőlük telhetőt megtesznek a konfliktus rendezésére, és soha nem volt szó arról, hogy ez éppen a ciprusi görög kormány ellenállásán bukhat el.