Letartóztatási parancs egy indonéziai elnökjelölt ellen

Letartóztatási parancsot adott ki az ENSZ Wiranto tábornok, az indonéz hadsereg volt parancsnoka ellen. A tábornok ellen az 1999-es kelet-timori vérengzések miatt emelt vádat egy ENSZ-irányítású helyi törvényszék. A vádak szerint a tábornok 1400 ember haláláért és 200 ezer ember erőszakos kitelepítéséért felelős. A jelenleg az indonéz elnökségre pályázó Wiranto tagadja az ellene felhozott vádakat, és politikai támadásnak minősítette az ENSZ döntését. Indonézia pedig közölte, nem tartóztatja le a tábornokot, aki ellen hamarosan az Interpol is letartóztatási parancsot ad ki.

Egy ENSZ-bíróság letartóztatási parancsot adott ki hétfőn Wiranto tábornok ellen, emberiséggel szembeni bűntettek miatt. Az indonéziai hadsereg volt parancsnokát az öt évvel ezelőtti kelet-timori események miatt szeretné felelősségre vonni a nemzetközi szervezet irányítása alatt álló, a kelet-timori Diliben székelő törvényszék.

Wirantót, 1400 polgári személy meggyilkolásával, kétszázezer ember erőszakos kitelepítésével és az egész kelet-timori népesség üldözésével vádolják, miután a területen 1999 augusztusában lezajlott népszavazáson az emberek többsége az indonéz elvárásokkal ellentétben a függetlenség mellett döntött. A vérengzések ezt követően kezdődtek, amelyben Indonézia-párti fegyveresek és az indonéz hadsereg is részt vettek.

A fegyveresek üldözték a függetlenségpártiakat, így a népesség javát, hiszen a népszavazáson 78 százalék szavazott az elszakadásra, fosztogattak és épületeket gyújtottak fel. A háborúskodások miatt ezrek hagyták el otthonukat az egykori portugál gyarmaton. Szeptemberben a fokozódó nemzetközi nyomás hatására Indonézia az ENSZ-hez fordult, hogy küldjenek békefenntartókat a térségbe. Kelet-Timor ezt követően ENSZ-fennhatóság alá került. Az állam végül 2002-ben vált függetlenné az alkotmány elkészítése és José Alexandre "Xanana" Gusmao egykori gerillavezér elnökké választása után, aki ezzel a világ legfiatalabb államalakulatának elnöke lett.

"Wiranto mint az indonéz hadsereg parancsnoka tudott az elterjedt és szisztematikus támadásokról, amelyek Kelet-Timoron folytak... és nem hozott semmiféle intézkedést, hogy megelőzze ezeket a bűncselekményeket, vagy hogy felelősségre vonja a tetteseket" - idézte a Guardian a törvényszék egyik ügyészét, Nicholas Koumjiant. A letartóztatási parancs szerint "A gyilkosságokat lőfegyverekkel, és másfajta módszerekkel követték el, többek között halálra késelték, lefejezték, agyonverték az áldozatokat. Az embereket meggyilkolásuk előtt gyakran megkínozták, megcsonkították, megerőszakolták, vagy más módokon kegyetlenkedtek velük"

Az ENSZ szerint minden államnak kötelessége elfogni és átadni a tábornokot, aki jelenleg az egyik befutó jelölt a július 5-i indonéziai elnökválasztáson, és aki ellen heteken belül az Interpol is elfogatóparancsot ad ki. Koumjian szerint Wiranto esetleges elnökké választása nem befolyásolja a letartóztatási parancsot.

A tábornok maga azonban tagadja a vádakat, és politikai támadásnak minősítette az ENSZ lépését, amivel szerinte politikai pályafutását akarják akadályozni. Közölte, jogtanácsosai már dolgoznak az ügyön. "Indonéziában soha nem gyanúsítottak meg ilyen tettekkel. Mindezek csak rosszindulatú pletykák, de furcsa, hogy most kerültek elő, amikor elnökjelölt lettem" - mondta.

Az ENSZ-törvényszék ugyanakkor 15 ezer oldalon sorolja a bizonyítékokat Wiranto ellen, 1500 szemtanú vallomásával együtt. A tábornok az egyik a közül a 380 ember közül, akik ellen eljárást indítottak. A törvényszék eddig 50 embert ítélt el, főleg olyan fegyvereseket, akiknek a vérengzések lezárulta után nem sikerült elmenekülniük Indonéziába.

Megfigyelők nem fűznek vérmes reményeket Wiranto letartóztatásához. Indonézia ugyanis nem ismeri el a kérdéses törvényszéket, és erre hivatkozva nem is hajlandó letartóztatni a tábornokot. A dél-ázsiai államnak is van ugyanakkor egy, a kelet-timori eseményekkel kapcsolatban felállított törvényszéke, ám a nemzetközileg csak "szerecsenmosodának" titulált intézmény egyetlen ítéletet hozott eddig, egy kelet-timori kormányzó ügyében.