A visegrádi együttműködés jövője az Európai Unió keretei között a központi témája a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák miniszterelnök tanácskozásának, amely szerdán délelőtt kezdődött a dél-morvaországi Kromerízben. A visegrádi négyek miniszterelnökei az Európai Unió kibővítése után nem egészen két héttel ülnek tárgyalóasztalhoz.
A találkozóra Kromerízbe érkezett Medgyessy Péter magyar, Marek Belka lengyel, valamint Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök, akiket az egykori püspöki kastély udvarán vendéglátójuk, Vladimír Spidla cseh kormányfő üdvözölt. Marek Belka számára, aki május 2-án Leszek Millert váltotta fel a lengyel kormányfői bársonyszékben, ez az első visegrádi csúcstalálkozó.
A zárt ajtók mögötti, mintegy másfél-két órára tervezett tanácskozás után a politikusok "családi fotót" készítenek, majd megtekintik az egykori püspöki székhely nevezetes történelmi termeit. A mai kromerizi kastély eredetileg reneszánsz stílusú vár volt, amely a harmincéves háborúban kiégett. Később kastélyt építettek a helyébe. A XVIII. században az is leégett, de felújították. 1848-ban Bécsből ide menekült a Habsburg császári ház, s itt ülésezett a birodalmi parlament is.
Az ebéd után a négy miniszterelnök közös nyilatkozatot ír alá a visegrádi együttműködés jövőjéről, majd sajtóértekezleten ad tájékoztatást a megbeszélések eredményéről. Medgyessy Péter várhatóan rövid kétoldalú megbeszélést is folytat Marek Belkával a magyar-lengyel kapcsolatok aktuális kérdéseiről, majd magyar újságírókkal találkozik.
A visegrádiak március elején, a prágai csúcstalálkozójukon egyeztek meg abban, hogy májusban Kromerízben találkoznak, s a tervek szerint megvitatják, milyenek célokat kíván követni együttműködésük az Európai Unió keretei között. Várható, hogy mindezt egy közös nyilatkozatban rögzítik, amelyet a tanácskozás után írnak alá. A cseh kormányfő kollégáit eredetileg még kedd délutánra Brünnbe hívta meg, ahol a tervek szerint megtekintették volna a Spilberk erődöt, majd közös vacsorán vettek volna részt. Kormányzati források szerint azonban ezen a közös programon más elfoglaltságai miatt nem lehetett volna jelen a magyar és a lengyel miniszterelnök, így a csúcstalálkozó informális része végül is elmaradt.
A visegrádi csoport 1991-ben a magyarországi Visegrádon alakult meg Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország részvételével. Csehszlovákia kettéválásával 1993-ban - önálló Csehországra és Szlovákiára - a hármas négyessé alakult át. A csoportosulás legfőbb konkrét célját - a NATO- és európai uniós tagságot - már sikerült elérnie, s ezért többen vitatják, hogy van-e létjogosultsága Visegrádnak az új körülmények között is. Prágában a kormányfők arra a közös álláspontra jutottak, hogy igenis, van.