Lett államfői nem a KGB-akták nyilvánosságra hozatalára

Vaira Vike-Freiberga lett államfő pénteken úgy döntött nem írja alá azt a törvénymódosítást, amely nyilvánossá és hozzáférhetővé tenné az egykori szovjet KGB megmaradt lettországi kartotékjait.

A rigai parlament két napja nagy többséggel fogadta el a törvénymódosítást, amely szabad hozzáférést biztosított volna a volt szovjet állambiztonsági szolgálat archív anyagaihoz. A balti államban eddig csak arra lehetett felhasználni a KGB-aktákat, hogy politikai tisztségek betöltőinek és jelöltjeinek múltját ellenőrizzék belőlük.

A lett törvényhozás váratlan döntését a levéltár megnyitásáról - ahol azoknak az adatait őrzik, akik egykoron együttműködtek a szovjet titkosszolgálattal - nem egyértelműen ítélik meg. Szakértők és a jogrend betartása fellett őrködő szervezetek képviselői arra, figyelmeztettek, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése feszültségekhez, sőt erőszakos cselekményekhez vezethet. A központ adatai szerint a szovjet időkben Lettországban mintegy 24 ezer polgárt foglalkoztattak KGB-ügynökként. A Rigában rendelkezésre álló, hiányos kartotékrendszer azonban csupán négyezer beszervezettről tartalmaz adatokat, vagyis csak a volt KGB-ügynökök egy töredékének adatai kerülhetnének nyilvánosságra.

Indulis Zalite levéltári igazgató éppen ezen az alapon vitatta a törvénymódosítás működőképességét. Nem minden ügynök volt egyformán ügynök - mondta. Megítélése szerint az aktákhoz való ellenőrizetlen hozzáférésnek beláthatatlan következményei lehetnek. Peteris Dzalbe lett főügyész is bírálta az új jogszabályt, amely szerinte emberi jogokat sérthet, különösen a hozzátartozókét.

A lett titkosszolgálati levéltárakat az állami Totalitarizmus Következményeinek Dokumentációs Központja kezeli. Neves személyiségek KGB-s múltjáról szóló híresztelések a múltban többször váltottak ki belpolitikai botrányt Lettországban.