Ha a kormány - ahogy az a brit sajtóban rendre felmerül - több ezer fős erősítést küld a jelenleg 7900 fős iraki kontingens kiegészítésére, a pénz még hamarabb elfogy. A lap szerint az iraki háborúra félretett 3,8 milliárd font több, mint amennyit a brit kormány közlekedési beruházásokra vagy az egészségügyi rendszer finanszírozására szán az idén.
Az iraki háborús részvétel "egyes mércéken mérve" a brit hadsereg legdrágább hadjárata a II. világháború óta - írta a brit lap. A Financial Times szerint azonban a pénzügyminisztérium biztosította a kormányt arról, hogy továbbra is finanszírozni fogja a brit katonai jelenlétet Irakban, "a felmerülő további költségektől függetlenül".
A Kuvait felszabadítására indított 1991-es háború reálértéken nagyjából ugyanannyiba került, mint a mostani, de akkor a költségek négyötödét a szövetséges országok megtérítették. A tavalyi iraki háború előtt, illetve annak korai szakaszában nyilvánosságra került független londoni szakértői elemzések szerint nehezen elképzelhető, hogy a sikeres békefenntartást meg lehet oldani öt évnél rövidebb katonai megszállással.
A londoni Euromoney gazdaságpolitikai magazin által annak idején összeállított elemzői vélemények szerint az iraki háború közvetlen és közvetett költségei az időtartamtól és az utána következő fejleményektől függően 99 milliárd és 1924 milliárd dollár között lehetnek.