A jelentés szerint ugyan Oszama bin Laden szudáni tartózkodása alatt kereste a lehetőséget az együttműködésre a Szaddám-rezsimmel, annak ellenére is, hogy nem szimpatizált a diktátor államrendszerével. Az együttműködés keresése ellenére azonban egyszer Szaddám-ellenes iszlamistákat is támogatott az iraki Kurdisztánban. A terrorvezért a szudáni vezetés próbálta rábírni, hogy szüntesse be ezt a támogatást, hogy megóvja a saját Irakkal fennálló kapcsolatait. Még találkozókat is szerveztek bin Laden és az iraki titkosszolgálat között.
A terroristavezérrel három alkalommal találkozott egy iraki ügynök Szudánban - utoljára 1994-ben. Bin Laden kiképzőtáborok létesítésének lehetőségét, és fegyvereket kért, de úgy tűnik, Irak nem reagált.
A jelentés szerint bin Laden két magas rangú munkatársa következetesen tagadta, hogy vezérük bármilyen kapcsolatban állt volna az iraki vezetéssel. Egyes jelentések szerint bin Laden Afganisztánba való visszatérése után is voltak kapcsolatok az al-Kaida és Irak között, ám ezek feltehetően nem vezettek semmiféle együttműködéshez.
A vizsgálók arra sem találtak bizonyítékot, hogy a föld bármelyik kormánya támogatta volna az al-Kaidát a 2001-es támadásokat megelőzően, kivéve az afganisztáni tálibokat. A jelentés megállapítja, hogy az al-Kaida főleg Szaúd-Arábiában teremtette elő a működéséhez szükséges anyagiakat, ám nem találtak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a szaúdi kormány maga, vagy vezető kormánytisztviselők pénzelték volna a terrorszervezetet - írja a CNN.
A terrortámadások körülményeit vizsgáló bizottság szerdán és csütörtökön tartja az utolsó meghallgatásokat - titkos CIA-ügynököket hallgatnak ki -, végső jelentését pedig július végére készíti el. Csütörtökön várhatóan újabb részjelentést adnak közzé, amely arról a vizsgálatról számolt be, melynek során megnézték, vajon az amerikai vadászgépek képesek lettek volna-e elfogni az egyik eltérített utasszállítót, ha gyorsabban mozgósítják őket.