Még várnak a koreai túsz lefejezésével

Egyelőre nem fejezik le koreai túszukat az iraki al-Kaida emberei. Egy koreai tolmácsot szombat este raboltak el Irakban, és akkor azzal fenyegettek, hogy hétfőn napnyugtakor lefejezik, ha Dél-Korea nem vonja ki katonáit Irakból. Az al-Kaida szervezetei az elmúlt hónapban már két amerikai túszt lefejeztek a térségben.

Korea-szerte lélegzet-visszafojtva figyelik az emberek Kim Il Szun sorsát. A 33 éves tolmácsot szombat este rabolták el Irakban. Foglyulejtői vasárnap egy videokazettát helyeztek el az al-Dzsazíra katari tévé bagdadi irodájánál. A kétperces filmet azóta óránként lejátssza valamelyik koreai televízió. A film elején Kim Il Szun kétségbeesve könyörög: "Koreai katonák, kérlek, menjetek el innen! Nem akarok meghalni! Fontos a ti életetek, és fontos az én életem is!" Ezután maszkos fegyveresek láthatók, akiknek egyike angolul a következő szöveget olvassa fel: "Vonjátok vissza csapataitokat a földünkről, és ne küldjetek újabb csapatokat! Különben elküldjük nektek ennek a koreainak a fejét." A határidő hétfő napnyugta volt. A képeken látható feliratok szerint az "Egyistenhit és a Dzsihád Pajzsa" nevű szervezet rabolta el a koreai férfit. A csoport az al-Kaida iraki szervezetének nevezi magát, és korábban több gyilkosságért is vállalták a felelősséget. Ők ölték meg az Iraki Kormányzótanács korábbi vezetőjét, és ők fejezték le Nicholas Berg amerikai mérnököt májusban.

Egy kép a videóüzenetből

Dél-Korea eddig 690 katonát állomásoztatott Irakban. A koreai katonák orvosokként és mérnökökként szolgáltak, harcoló alakulatokat eddig nem küldtek Irakba. A közelmúltban azonban a szöuli kormány úgy döntött, hogy további 3000 katonát küld Irakba. Közülük 1500-an kifejezetten harcosok lennének, a többieknek az újjáépítésben kellene részt venniük. Ezzel az amerikai és a brit haderő után a koreai egység lenne a legnagyobb erő Irakban.

A koreai kormány már vasárnap kijelentette, hogy nem engednek a zsarolásnak, augusztusban és szeptemberben a terveknek megfelelően elfoglalják észak-iraki bázisukat a katonák. "Az iraki nép barátaiként az ország újjáépítése érdekében vagyunk ott" - mondta a külügyminisztérium szóvivője. Koreában az ellenzék is egyetért a kormány keménységével, de a koreaiak nagy többsége internetes közvélemény-kutatások szerint azt akarja, hogy vonják ki a csapatokat.

Az elrabolt Kim Il Szun családja a tévén keresztül kérte a kormányt, hogy ne öljék meg fiukat. Az elrabolt férfi mostohaanyja sírva kérte az elnököt, hogy hívja vissza a csapatokat. A család otthonának környékét vasárnap óta tévéstábok és újságírók hada lepte el. Kimről folyamatosan érkeznek az információk: három diplomája van, szegény családban él, keresztény, jól beszél arabul, egy olyan koreai cégnek dolgozott, mely élelmiszert ad el az amerikai hadseregnek, és júliusban ment volna haza legközelebb édesapja 70. születésnapjára.

Tegnap éjjel százak virrasztottak gyertyával a kezükben Szöulban, azt követelve, hogy a kormány vonja ki csapatait Irakból. A kormány azonban hajthatatlan, csupán annyit ígértek, hogy minden létező eszközzel küzdenek Kim Il Szun kiszabadításáért. A kormány felszólította a koreai civileket, hogy júliusig mindannyian térjenek haza Irakból.

Kedd délig semmit sem lehetett tudni Kim sorsáról, miután a lefejezésének határideje már hétfő este lejárt. Délben kiderült, hogy a túszejtők haladékot adtak. Egy koreai biztonsági cég, az NKTS egy iraki egyházi személyen keresztül kapcsolatba lépett a túszejtőkkel. Mohammed al-Obedi a koreaiak megbízásából állítólag közvetlenül is tárgyalt a túszejtőkkel. Al-Obedi azt mondta, hogy nincs újabb határidő, a túszejtők addig várnak, ameddig a koreai kormány nem provokálja őket. A követelésüket azonban fenntartják.

A lefejezés továbbra is valós veszély. Ugyanez az iraki szervezet májusban elfogta Nicholas Berg amerikai mérnököt Irakban. A férfi lassú és kegyetlen lefejezését videóra vették, és az interneten keresztül nyilvánosságra hozták. A múlt héten Szaúd-Arábiában az al-Kaida ottani szervezete fejezett le egy másik amerikait, Paul Johnsont. Az ő kivégzése előtt azt követelték, hogy engedjék szabadon a királyságban fogva tartott al-Kaida vezetőket. A szaúdi hatóságok napok óta razziáznak Rijádban, de Johnson holtteste még mindig nem került elő.

A koreai kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik. A felháborodott lakossággal szemben az USA elvárja a felajánlott katonák érkezését. Dél-Koreában 37 500 amerikai katona szolgál, hogy védje az országot Észak-Koreától. A koreai katonák az egyik legbiztonságosabb helyen, északon, a kurdok területén szolgálnának Irakban. Több amerikai szakértő közvetve az új baloldali spanyol kormányt is hibáztatja a mostani helyzetért. A madridi, közel 200 halálos áldozatot követelő robbantások után megválasztott spanyol kormány ugyanis azonnal kivonta katonáit Irakból. Ez több amerikai katonai szakértő szerint bebizonyította az al-Kaida számára, hogy a kormányok zsarolhatók. A szöuli tüntetők azonban úgy vélik, hogy ha a kormány nem enged, akkor gyilkossá válik.