Nem hivatalos végeredmények szerint Boris Tadic, a Demokrata Párt (DS) elnöke nagy arányú győzelmet aratott a szerbiai elnökválasztáson ultranacionalista ellenlábasával, Tomislav Nikoliccsal szemben. A választásokat felügyelő CESID nevű szervezet végleges adatai szerint Tadic a szavazatok 53,7 százalékával győzött, míg a Szerb Radikális Párt elnökhelyettese a voksok 45 százalékát szerezte meg. A részvétel a vártnál jóval magasabb, 48,8 százalékos volt.
A CESID adataiból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy Tadic a nagy számban kisebbségek lakta Vajdaság szavazópolgárainak köszönheti viszonylag nagy arányú győzelmét: a tartományban a DS elnöke a szavazatok 12 százalékával győzött.
Az Európai Unió nagyelégedettséggel fogadta az eredményt. Geoffrey Barrett, az EU belgrádi képviselője vasárnap késő este úgy fogalmazott, hogy Tadic győzelme igen nagy elégedettségre ad okot. A választás eredménye jó Szerbia, a szerbiai demokrácia számára, s segíteni fog abban, hogy tisztábbá váljon a politikai helyzet az országban.
A vasárnapi elnökválasztás végeredménye azt jelzi, hogy a nem sok jóval kecsegtető gazdasági hanyatlás és elszegényedés, a lakosság csüggedése ellenére többen vannak olyanok, akik nem a radikalizmusban és a dacos elszigeteltségben látják Szerbia jövőjét, hanem az európai integrációban, a nyugati világgal és a szomszédos országokkal való együttműködésben.
Boris Tadic vasárnap úgy fogalmazott: megválasztásával Szerbia még egyszer megerősíti, hogy az Európai Unió, a biztonsági és politikai integrációk, a politikai élet modernizációja és a polgárok jóléte felé vette útját. Tadic győzelmével ismét erőt meríthet a sokszínű demokrata tábor, választ adhat a múltat rehabilitálni igyekvő milosevici szövetségeseknek, akiknek az előretörésében az elmúlt fél évben jókora szerepet játszottak maguk a kiegyezni képtelen demokraták.
Fellélegezhet Szerbia és egészében a térség közvéleménye, megkönnyebbülhetnek a mostanság ismét fenyegetettségben élő szerbiai kisebbségek. Tadic győzelmével ugyanis jókora csapást mért a népszerű radikális jelöltre, aki azt ígérte híveinek, hogy életre kelti a háborús bűntényekkel, a vajdasági kisebbségek elűzésével vádolt pártelnöke, Vojislav Seselj eszméit.
A választási eredmény azonban egyben intő jel az örökké acsarkodó demokratáknak, mivel azt jelzi, hogy Nikolic az első fordulóhoz képest félmillió vokssal tudta növelni szavazótáborát az első fordulóhoz képest. Az a tény sem ad okot túlzott derűlátásra, hogy Szerbia polgárainak csaknem 45 százaléka még mindig híve a szélsőséges politikának, hisz a nacionalista demagógiának, amely az elmúlt évtizedben értelmetlen háborúkba és elszigeteltségbe taszította az országot.
Szerbiának 2002 végéig volt "rendes" köztársasági elnöke, a koszovói háborús bűntényekkel vádolt Milan Milutinovic személyében, aki nem sokkal mandátuma lejárta után önként feladta magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Kevesebb mint két év leforgása alatt háromszor tartottak elnökválasztást, de mindegyik kudarcba fulladt, mivel a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot. Ezúttal nincs ötven százalékos korlátozás, alacsonyabb részvétel mellett is érvényes lesz a szavazás.