A sztrájkakció már a hivatalos kedd esti kezdet előtt több órával éreztette hatását: a bankok, közhivatalok, kisebb boltok jelentős része a szokásos idő előtt bezárt, hogy az alkalmazottak még a munkabeszüntetés előtt haza tudjanak menni.
Kedden még volt remény a sztrájk elkerülésére, miután a metrósokat képviselő közlekedési szakszervezet (RMT) vezetője felajánlotta, hogy lefújják az akciót, ha a tárgyalásokba bekapcsolódik Ken Livingstone londoni főpolgármester. Livingstone azonban ezt azzal utasította vissza, hogy a szakszervezet "színházat akar csinálni" egy munkaügyi vitából.
A metrósok érdekképviselete évente "jelentős" - bár közelebbről meg nem határozott - béremelést, valamint 32 órás, négynapos munkahetet követel, jóllehet kezdetben megelégedne a 35 órás munkahéttel. A követelések között szerepel az alkalmazotti minimálbér évi 22 ezer fontban (8,3 millió forint) történő megállapítása is. Az állomásokon dolgozó alkalmazotti állomány éves átlagos alapbére jelenleg 19 ezer font, vagyis a követelés azonnali 16 százalékos béremelést jelentene.
A munkáltató, a London Underground két év alatt végrehajtandó 6,75 százalékos béremelést ígért - az éves infláció Nagy-Britanniában 2 százalék alatti -, és azt, hogy 2006-ra bevezeti az alkalmazottak által követelt 35 órás munkahetet. Az RMT azonban nem találta kielégítőnek az ajánlatot, egyebek mellett azért, mert szerinte a London Underground a kedvezményekkel együtt tömeges leépítéseket is végrehajtana, és nem vállalt kötelezettséget a magántőke bevonásának kizárására.
Az LU bizonyos munkákat már kiszervezett magáncégekhez, de a közlekedési szakszervezet - amelynek vezetését a brit sajtó irányultságtól függetlenül különösen militánsnak minősíti - ki akar zárni minden további privatizációs lépést.
A kedd este kezdődött sztrájk valós mértékét csak szerdán lehet majd megítélni. Előzetes várakozások szerint a munkabeszüntetés a metróközlekedés 80 százalékát is érintheti. A 12 fővonalból álló, 400 kilométeres londoni metróhálózaton naponta 3,5 millióan utaznak.